Amerikai kutatók megállapítása szerint a mediterrán étrend kedvező hatásai részben olyan apró, mitokondriális eredetű fehérjéknek köszönhetők, amelyek eddig rejtve maradtak a tudomány elől.

Az öregedés, ami korábban megállíthatatlannak számított, ma már precíziós eszközökkel és adatokkal számszerűsíthető és lassítható. Ha a krónikus gyulladások már évekkel a fizikai tünetek megjelenése előtt azonosíthatóak és fejleszthetőek, akkor a healthspan kitolása is reális cél.

A diagnosztika jövője a betegségközpontú szemlélet helyett az adat alapú, preventív „longevity” irányba mutat.

Új diagnosztikai és terápiás megoldásokat fejlesztenek  olyan agyi betegségek kezelésére, mint az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és egyes ritka gyermekneurológiai rendellenességek.

Magyar kutatók vezetésével mérföldkőhöz érkezett a fehérjekutatás: a kénatomok jelenthetik a kulcsot a népbetegségek megértéséhez.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) magas prevalenciájú kórkép, amelyet leginkább irreverzibilis alsó légúti obstrukció jellemez. A betegség következményeként megnőhet a reziduális térfogat, a mellkas hyperinflálódik, a légzési térfogat megtartása érdekében a belégzés erőteljesebb lesz, a belégző izmok fiziológiás mozgástartománya beszűkül, ami az izmok kedvezőtlen remodellingjéhez vezethet. 

Egy új, randomizált vizsgálat eredményei alapján arra mutatnak rá, hogy a koplalást követő nagy intenzitású intervallumedzés előtt és után fogyasztott ételek megválasztása képes befolyásolni a szervezet oxidatív stresszre adott válaszát és a regenerációs folyamatokat.

A tumorsejtek számukra mostoha környezetben való túlélésének kulcsa a transzkripciós mechanizmus módosításában rejlik, közli az OTSZ Online.

Az „éjszakai baglyok” körében tapasztalt magasabb szív- és érrendszeri kockázat nem genetikai adottság, inkább az életmód okozza, írja az Index.

Új távlatokat nyit a tiszta nikotin neurofarmakológiai kutatása: szerepe lehet az idegrendszeri betegségek terápiájában, írja a Demokrata.