Júniusban két alkalommal is tájékoztató nyílt napot szervez a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája leendő szülőknek.

A beteg gyermek szülője gyors segítséget szeretne kapni, ám sokszor nem egyértelmű, mely tünetek indokolnak valóban sürgősségi ellátást.

A két éven át tartó fejlesztési program célja a terminális állapotú betegek otthoni, emberközpontú ellátásának további minőségi emelése.

Az új technológiák a korai diagnózist, a gyorsabb beavatkozást és az ellátás szélesebb körű hozzáférhetőségét szolgálják.

A hazai kutatás eredményei áttörést hozhatnak a „néma gyilkosként” is emlegetett pitvarfibrilláció korai diagnosztikájában.

A Direkt36 tényfeltáró riportja egy 89 éves asszony tragikus halálán keresztül mutatja be a magyar sürgősségi ellátás rendszerszintű problémáit.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) magas prevalenciájú kórkép, amelyet leginkább irreverzibilis alsó légúti obstrukció jellemez. A betegség következményeként megnőhet a reziduális térfogat, a mellkas hyperinflálódik, a légzési térfogat megtartása érdekében a belégzés erőteljesebb lesz, a belégző izmok fiziológiás mozgástartománya beszűkül, ami az izmok kedvezőtlen remodellingjéhez vezethet. 

Az egészségügyi ellátórendszerek globális válsága Magyarországon is sürgető válaszokat követel, derül ki a Demokrata összeállításából.

Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) esetében adjuváns terápiás megközelítés a légzőizmok tré-ningje, amely – vizsgálatokkal igazolt módon – növeli a légzésben részt vevő izmok erejét, javítja a terhelési toleranciát és kapacitást, valamint a betegek életminőségét. Ma már ismert az is, hogy a légzőizmok edzése előnyös sejtszintű változásokat idéz elő a rekeszizom és a légzéshez kapcsolódó egyéb izmok, izomrostok szerkezetében, funkciójában.

A Magyar Kardiológusok Társasága szerint a modern, matematikai alapú kockázatbecslés tünetmentes állapotban is képes előrejelezni a következő 10 év kritikus eseményeit.