A hazai szűrőprogramról, a COPD és a tüdőrák összefüggéseiről, valamint a tüdőgyógyászatban zajló gyógyszerfejlesztési és digitális paradigmaváltásról kérdeztük Horváth Ildikót, a DE Tüdőgyógyászati Klinikájának vezető professzorát, az OKPI kutatási és oktatási igazgatóját.
A táplálkozás kulcsfontosságú terület lehet a korai beavatkozásban, és a rendszeres testmozgás, valamint a szívbarát étrend hosszú távon javíthatja a perimenopauzális nők kardiovaszkuláris állapotát.
A magyar lakosság szoláriumhasználata továbbra is jóval az európai átlag feletti, miközben az onkodermatológiai diagnosztikában a hangsúly a tömeges szűrésről a tudatos önvizsgálatra tolódik át – derült ki a Magyar Dermatológiai Társulat (MDT) sajtótájékoztatóján.
A 2013 és 2022 közötti tíz évben több mint 100 000 magyar állampolgár halála írható annak a számlájára, hogy a hazai megelőző szolgáltatások elmaradnak a visegrádi országok átlagától. A magyarországi összhalálozás 8%-áért a V3-as szintnél gyengébb prevenció, illetve a bizonyítékokon alapuló orvosi eljárások kevésbé hatékony alkalmazása felelős.
Az elhízás mint a civilizációs betegségek egyik legfontosabb rizikófaktora komplex okokkal magyarázható, amelyek közül az egyik alábecsült tényező az obezogén endokrin diszruptorok hatása.
Példátlan ütemben fejlődött az elmúlt évtizedben a tüdőrák diagnosztikája és terápiája, alapjaiban átalakítva a klinikai gyakorlatot. A gyors változások nyomon követésére preceptorship program indult a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikáján.
A Takács-korszak története nem csupán egy kormányzati ciklus krónikája, hanem egy látványos fizikai és politikai metamorfózisé is, amely folyamatos egészségpolitikai csaták között zajlott. Miközben az államtitkár fogyott, a rendszer hízott – várólistában, adósságban, centralizációban és kimondatlan kudarcokban.