Az epilepsziás rohamokat számos, változatos megjelenésű, nem epilepsziás eredetű paroxysmalis jelenségtől kell elkülönítenünk. Ezek közül a legfontosabbak: syncope, pszichogén nem epilepsziás roham, migrén, TIA, transiens globális amnézia és egyes parasomniák.

Jelen cikkben az életből merített esettanulmányokkal próbálom szemléltetni azon differenciál diagnosztikailag nehéz, illetve terápia rezisztens eseteket, ahol a háziorvos által adott terápiák nem működtek és végül a diagnózist bőrgyógyász állította fel, illetve indította el az adekvát terápiát.

A fertőzések elsősorban az óvszer nélkül lefolytatott nemi aktus következményei, azonban az infekciók egy része egyéb módon is terjedhet. A transzmisszióban rendkívül fontos szerepet játszanak az aktuálisan tünetmentes fertőzöttek, akik a „láthatatlan, rejtett” járvány motorjai.

A Parkinson-kóros betegeknél a Covid-19 mind a motoros, mind a nem-motoros funkciókban romlást idéz elő – egyrészt a fertőzéshez köthető módon, másrészt a dopaminerg gyógyszerek farmakokinetikájában bekövetkező változások révén.

Az elmúlt évtizedben a nemi betegségek számának ugrásszerű növekedése figyelhető meg mind a homo-, mind a heteroszexuális közösségekben. A proctitist okozó nemi úton terjedő fertőzések tünettana szegényes, a betegek nagy része aszimptomatikus vagy csak kevés, általános tünettel jelentkezik.

Egy dán-amerikai kutatócsoport az Emerging Infectious Diseases folyóiratban arról számolt be, hogy a nyugati országokban az egyik leggyakoribb ételmérgezésnek számító Campylobacter-fertőzés szexuális úton is átvihető.

A polycythaemia vera (PV) Philadelphia-negatív krónikus myeloproliferativ neoplazma, melynek jellemzője az eritrocitózis. Bár a betegség prognózisa relatíve jónak mondható, a vaszkuláris komplikációk gyakoriak. Míg a mikrovaszkuláris szövődmények elsősorban a betegség tüneteit súlyosbítják, addig az artériás és vénás tromboembóliás események, valamint a szív- és érrendszeri betegségek, mint leggyakoribb szövődmények a mortalitás fő okai is. Jelen közlemény célja a betegség angiológiai vonatkozásainak ismertetése, különös tekintettel a trombózissal járó kórképekre.

Európában az első, a világon pedig a harmadik lakosságarányosan Magyarország a szájüregi daganatok gyakoriságágát tekintve.

Az Egészségügyi Világszervezet 2030-ig célul tűzte ki az új hepatitis B és C fertőzések számának 90 százalékos, a betegséghez társuló halálozásnak pedig 65 százalékos csökkentését.