A mikrobiom összetételének átalakításával fejti ki neuroprotektív hatását az időablakos étkezés – ezt egyelőre állatkísérletekben sikerült bizonyítaniuk a kínai Chiba University és a Zhengzhou University kutatóinak, az eredményekról a Translational Psychiatry folyóiratban számoltak be.

A nyugati étrend elősegíti az enterális neurodegenerációt a ferroptózis révén, ami rontja a bélmotilitást, és magyarázatot adhat az elhízással és anyagcserezavarokkal gyakran együtt járó emésztési panaszokra.

Az autizmus spektrum zavar olyan idegfejlődési állapot, amelyben a társas interakciók, a kommunikáció és az érzékszervi ingerek feldolgozása eltér a megszokottól. Egy friss kutatás szerint az egyik altípus csökkent agyi kommunikációval (hipokonnektivitás), míg a másik fokozott hálózati kapcsolódással (hiperkonnektivitás) jár.

A szívben nagyon ritkán alakul ki daganat, ami arra utal, hogy a kardiális mikro-környezetben valamilyen tényező gátolja a tumornövekedést, írja a Science tanulmánya, amt az eLitMed szemléz.

A GluN2B‑t tartalmazó NMDA‑receptorok célzása ígéretes genetikai terápiás megközelítés lehet, amely alternatívát kínálhat a jelenleg alkalmazott invazív eljárásokra, például a mélyagyi stimulációra.

A hippokampusz sejtjei akkor is feldolgozzák a környezetben hallott beszédet, ha az illető műtét miatt épp altatásban van, írja a hvg.hu.

A közismert növényben található polifenolok kedvező neuroprotektív hatásait tárta fel egy kínai vizsgálat.

A Parkinson-kór (PK) progresszív lefolyású neurodegeneratív betegség, melynek a négy legismertebb motoros tünete a nyugalmi tremor, a rigor, a bradykinesia és a betegség későbbi stádiumaiban kialakuló tartási instabilitas. A motoros tünetek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nem motoros tünetek (NMS) is, melyek már a betegség kezdeti, prodromális szakaszában megjelenhetnek és a betegség előrehaladtával súlyosbodnak. A nem motoros tünetek felismerése és kezelése alapvető fontosságú a betegek életminőségének szempontjából.

A neurológiai betegségek világszerte a halálozás és tartós fogyatékosság vezető okai között szerepelnek [1]. A Parkinson-kór (Parkinson’s Disease; PD) napjainkban a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, melynek prevalenciája 1990 és 2015 között mintegy megkétszereződött. A tendencia sajnos változatlan, és becslések szerint 2040-re a PD-ben szenvedők száma világszerte meghaladja majd a 12 milliót [2].

Brazil és új-zélandi kutatók szerint egy speciális agyi terület más módon is hat a szervezetre, mint azt eddig gondolták, jelzi a hvg.hu.