A ¹⁷⁷Lu-PSMA-617 szelektíven a prosztataspecifikus membrán antigént (PSMA) expresszáló sejtekhez juttat el β-sugárzást. Ez a radioligand kezelés bíztató biokémiai és radiológiai válaszarányokkal társult számos korai fázisú vizsgálatban, csökkentette a fájdalmat és alacsony fokú toxicitást mutatott az olyan áttétes, kasztrációrezisztens prosztatarákban szenvedő betegeknél, akik progressziót mutattak standard terápiát követően.

A ritkán előforduló neuroendokrin daganatok többnyire a tápcsatorna és a tüdő területén találhatók, és attól függően, hogy termelnek-e valamilyen hormonhatású anyagot, funkcionáló és nem funkcionáló altípusokat különböztethetünk meg.

A betegséget kísérő, gyakran nehezen azonosítható tünetek miatt a neuroendokrin daganatokat jellemzően későn ismerik fel, ami rontja a kezelési lehetőségeket.

A 3. fokozatú neuroendokrin tumorok (NET G3) a magas malignitású neuroendokrin daganatok körülbelül 20%-át teszik ki, és ezen entitás közelmúltbeli azonosítása számos megválaszolatlan kérdést vetett fel a kezeléssel kapcsolatban. Ezeknek a betegeknek a prognózisa rosszabb, mint az 1-2. fokozatú jól differenciált NET-ben szenvedőké, de jobb, mint a 3. fokozatú rosszul differenciált neuroendokrin karcinómában szenvedőké. A jelenlegi konszenzusos nyilatkozat célja, hogy eloszlassa a bizonytalanságokat, és feltárja a NET G3-as betegek kezelésében rejlő kielégítetlen igényeket.

A peptidreceptor radionuklid terápia (PRRT) és a kapecitabin/temozolomid (CAPTEM) a metasztatikus hasnyálmirigy neuroendokrin tumorok (PNET-ek) szisztémás terápiájának sarokkövei. A klinikai gyakorlatban a legtöbb beteg egynél több kezelési rendet kap, és ezeknek a betegeknek az optimális kezelési sorrendje továbbra sem teljesen ismert. A szerzők a PRRT és a CAPTEM progressziómentes túlélésének (PFS) valós összehasonlítását mutatják be PNET esetén. Elemzésük szerint a klinikai eredmények összehasonlíthatók voltak a korábban közölt adatokkal a valós körülmények között, és mindkét kezelési rend esetében hasonlóak voltak. Az extrahepatikus áttétek nélküli betegek, valamint a MEN1, DAXX és/vagy ATRX mutációval rendelkező betegek PFS-e meghosszabbítható PRRT-vel.

Az előrehaladott állapotú, illetve áttétes prosztatarákos, valamint a gasztroentero-pankreatikus neuroendokrin tumorok (GEP-NET) kezelésében idehaza is egyre inkább teret nyernek a radioizotópos kezelések. A betegek túlélését meghosszabbító terápiák terjedésében nagy szerepe lenne a megfelelő gépparkkal ellátott újabb nukleáris medicina centrumok felállítának, különösen a diagnosztika területén.

A [¹⁷⁷Lu]Lu-DOTA-TATE és [⁹⁰Y]Y-DOTA-TATE alkalmazásával végzett radioligand terápia (RLT) a neuroendokrin neopláziák (NEN; neuroendocrine neoplasms) kezelésének többedvonalbeli terápiája.

A [¹⁷⁷Lu]Lu-DOTA-TATE radioligand terápia (továbbiakban: ¹⁷⁷Lu-DOTATATE) hatásosságának és biztonságosságának értékelésére végeztek szisztematikus irodalmi áttekintést előrehaladott szomatosztatin receptor-pozitív feokromocitóma/paraganglióma (PPGL), thymus neuroendokrin tumor (NET), bronchiális NET, ismeretlen eredetű primer NET vagy medulláris pajzsmirigy karcinóma (MTC) esetében.

Számos szolid tumor esetében a korai tumorzsugorodás előre jelzi a kezelésre adott válasz tartósságát. Nem világos, hogy ez a helyzet a peptidreceptor radionuklid terápiával (PRRT) kezelt neuroendokrin tumorok esetében is így van-e. Ennek megállapításához a szerzők az előrehaladott, jól differenciált, középbél-eredetű NET-ek kezelésére szolgáló [¹⁷⁷Lu]Lu-DOTA-TATE (a továbbiakban: ¹⁷⁷Lu-DOTATATE) kezelést értékelő fázis III. NETTER-1 klinikai vizsgálat adatait használták fel azt elemezve, hogy vajon az objektív tumorméret-csökkenés összefügg-e a progressziómentes túlélés (PFS) és a teljes túlélés (OS) időtartamával.

A cikk az előrehaladott gasztroenteropankreatikus (GEP) neuroendokrin tumorok (NET) kezelésében alkalmazott peptidreceptor-radionuklid terápia (PRRT) progressziómentes túlélésre (PFS) és teljes túlélésre (OS) gyakorolt hatását összegzi.