A Parkinson-kór (PK) progresszív lefolyású neurodegeneratív betegség, melynek a négy legismertebb motoros tünete a nyugalmi tremor, a rigor, a bradykinesia és a betegség későbbi stádiumaiban kialakuló tartási instabilitas. A motoros tünetek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nem motoros tünetek (NMS) is, melyek már a betegség kezdeti, prodromális szakaszában megjelenhetnek és a betegség előrehaladtával súlyosbodnak. A nem motoros tünetek felismerése és kezelése alapvető fontosságú a betegek életminőségének szempontjából.
A neurológiai betegségek világszerte a halálozás és tartós fogyatékosság vezető okai között szerepelnek [1]. A Parkinson-kór (Parkinson’s Disease; PD) napjainkban a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, melynek prevalenciája 1990 és 2015 között mintegy megkétszereződött. A tendencia sajnos változatlan, és becslések szerint 2040-re a PD-ben szenvedők száma világszerte meghaladja majd a 12 milliót [2].
Kínai kutatók eredményei szerint az interferon-gamma emelkedett szintje szoros kapcsolatban áll a szisztémás gyulladással és az agyi mikroglia gyulladásos génexpressziós mintázataival, valamint hozzájárulhat a káros mikroglia‑fenotípusok terjedéséhez.
A PNAS folyóirat cikkében a Rockefeller University kutatói egy olyan stratégiát ismertetnek, amely megelőzheti az agyban a nem kívánt fehérjék felhalmozódását és az ezekből kialakuló fehérjeaggregátumok képződését.
A Nageotte-nóduszok farmakológiai megcélzása lehet ígéretes új megközelítés a diabéteszes neuropátiás végtagfájdalom kezelésében, közli az OTSZ Online.
Néhány génről és biokémiai útvonalról már korábban is gyanították, hogy köze lehet a neurodegeneráció folyamatához, de egészen új útvonalakat is sikerült azonosítani.
A Stanford University kutatóinak cikke szerint a varicella zoster vírus (VZV) elleni vakcina csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát, így potenciális új eszközt kínál a kognitív hanyatlás elleni küzdelemben.