A 3D-s mini-agyak létrehozása az elmúlt években forradalmasította az agyfejlődés és a neurológiai betegségek tanulmányozását. Ma már arra is lehetőség van, hogy az agy különböző területeit imitáló organoidok összekapcsolásával komplex folyamatokat modellezzünk, írja a fúzió egy lehetséges módjáról beszámoló tanulmányában a Cell Stem Cell.
Az ambuláns vérnyomás-monitorozással meghatározott alvás közbeni átlagos SBP megbízhatóbban jelzi előre a kardiovaszkuláris kockázatot, mint a 24 órás vérnyomásprofil más jellemzői és paraméterei. A gyógyszeres kezelés mellett megfigyelt, ambuláns méréssel meghatározott vérnyomásváltozások mediánértékben 5,6 éves követése azt igazolta, hogy az alvás közbeni átlagos SBP minden 5 Hgmm-nyi csökkenése 17%-kal csökkentette a kardiovaszkuláris kockázatot.
Milyen következményekkel számolhatunk a többek között az autók használata – valamint a kedvezőtlen időjárás – miatt kialakuló légszennyezettség napokban jellemző magas értéke miatt?
Az ember által okozott légszennyeződés több halálesetért felelős, mint az AIDS és a malária összesen. A legújabb kutatások azt is kimutatták, hogyan okoz autoimmun betegségeket és indít be neurodegeneratív folyamatokat.
Agysejtek bőséges forrása lehet a jövőben az emberi vizelet kínai kutatók szerint, akik viszonylag egyszerű módszert találtak arra, hogy a kiürülő sejteket értékes, akár a neurodegeneratív betegségek terápiájában is felhasználható idegsejtekké alakítsák át.
Az optogenetika lényege, hogy az idegsejtek aktivitását fénnyel szabályozzák. A távirányítású állatok, a fénnyel regulált gének és a drót nélküli agyi implantátumok világát nyitja meg előttünk.
A szélütés folytán károsodott agyterületek újjáépítésére sikerült rábírniuk az őssejteket a nottinghami egyetem kutatóinak. Az érintett területekre juttatva az őssejtek alkalmasak lehetnek az elpusztult idegsejthálózat újraépítésére – állítják patkánykísérletek tapasztalatai alapján.
Élő szerv sejtaggregátum-nyomtatással
Forgács Gábor, a Missouri Egyetem Fizikai és Biológiai Tanszékének professzora lapzártánkkor, május 15-én este a Collegium Budapest, a Magyar Hírlap és a Medical Tribune közös szervezésében arról tart előadást, vajon melyek a reális lehetőségei annak, hogy az általa kifejlesztett sejtaggregátum-nyomtatással élő szerveket lehessen előállítani. Munkájáról Mezei Márkkal és dr. Nagy Judittal mindhármuk törzshelyén, a Fény utcai Auguszt cukrászdában beszélgetett.
Három évig biológiát tanult, majd Szentgyörgyi Albert munkásságának utolsó helyszínén, a Woods-Hole-i Marine Biology Laboratoryban 1992-ben elvégezte a kevés kiválasztott számára hozzáférhető embriológiai kurzust. Miért?
– Akkoriban a biológiai fizika hatalmas fejlődésnek indult. Rendkívüli módon megragadott Malcolm Steinberg tézise az embrionális szövetek folyadékszerű viselkedéséről, amelyet már 1963-ban ismertetett a Science hasábjain.
Segítene egy példával?
– A folyadékcseppek adott térfogat mellett a gömb alak felvételével próbálják minimalizálni felületüket, csakúgy, mint az embrionális sejtek csoportjai. Az olaj- és a vízcsepp egymás mellett csak úgy fér meg, hogy az olaj körbeöleli a vizet. Megfelelő körülmények között a csirkeembrióból kivont szövetek is hierarchikus sorrendben „folynak egymás köré”: legbelül helyezkedik el a neurális retina, majd a máj, a szív, a pigmentális epitheliális sejtek, végül pedig – legkívül – a végtagsejtek következnek; a rendező elv ismét a kohezív tulajdonság. Az embrionális fejlődés normális menetében ez a „sorting” nevű morfogenetikai folyamat, amikor az egyik sejttípus elválik a másiktól, majd az eltérő kohéziós erőkön alapuló mintázatképződés (pattern formation) során az embrió elnyeri végső szerveződését, alakját.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?