Míg februárban százoldalas dokumentumköteggel, addig múlt héten már csak az ebből kiválogatott legfontosabb öt ponttal érkezett a Magyar Orvosi Kamara (MOK) delegációja arra az egyeztetésre, ahol az ágazat teljes felső vezetése képviseltette magát Pintér Sándor belügyminiszter vezetésével.

Jelenleg a Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) lenne a legolcsóbb, legnagyobb hatású és leggyorsabb eredményt hozó beavatkozás az egészségügyben, ám bevezetése pénz híján akadozik – derült ki többek között az IME egészségügyi szaklap konferenciáján, ahol még a PM államtitkára is elismerte: ráférnének az egészségügyre a többletforrások.

Az új irányelvek kidolgozásában is szerepet vállalna a Magyar Orvosi Kamara Intenzív Terápiás és Aneszteziológiai Munkacsoportja, amelynek vezetőjével, Lovas Andrással a kórházi fertőzésekről is beszélgettünk.

A polgáraival törődő, szolidáris államra lenne szükség, amely nem büntetésekkel akarja kikényszeríteni a szerinte megfelelő viselkedést, hanem az emberek jólléte érdekében nagyobb szerepet vállal.

Miközben a döntéshozók számára a gazdasági növekedés a legfőbb cél, kérdés, hogy a hazai nagy ellátórendszerek, így az egészségügy, az oktatás vagy a szociális szféra felkészült-e arra, hogy a megfelelő humántőke hátteret biztosítsa ehhez.

A közelmúltban kialakult egy érdemi telemedicina-módszertani tudásbázis és elindult egy „telemedicina módszertani központ” megvalósíthatósági vizsgálata is.

Minden korábbinál részletesebb kép rajzolódik ki a kórházi fertőzések magyarországi helyzetéről, írja a Direkt36.

A balassagyarmati kórház nőgyógyászati, szülészeti és újszülött fekvőbeteg-ellátását Salgótarjánba helyezték át, írja a 444.hu.

A napjainkban zajló jelentős fejlődéseknek köszönhetően a tüdőrák túlélési esélyei korai felismeréssel akár 20 százalékkal javíthatók.

Térdprotézis műtétre átlagosan csaknem 9, csipőprotézis műtétre 6 és fél hónapot várhatnak a magyar betegek, írja a Pénzcentrum.