Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

A hirtelen megnőtt igényekkel indokolta a volt államtitkár, hogy a pandémia alatt az eredeti áruknál drágábban vásároltak lélegeztetőgépeket.

2024-ben már több mint 26 millió napra váltak keresőképtelenné a munkavállalók, derül ki az Economx összeállításából.

A középkorú nők mintegy 80 százalékát érintő perimenopauzától tapasztalható vazomotoros tünetek orvosi segítséggel enyhíthetők, az életminőség pedig számottevően javítható.

A horvát kormány csütörtöki ülésén kihirdette a koronavírus-járvány végét, és egyben visszavonta a válságstáb megbízatását.

Egy kilencedik hullám van kialakulóban nemcsak Franciaországban, hanem Európában, Délkelet-Ázsiában és Észak-Amerikában is.

Hónapokat és emberéleteket nyertünk azzal, hogy hamar beszereztük a Covid-vakcinákat, mondta az országos tisztifőorvos egy konferencián.

Franciaországban valószínűsíthető egy nyolcadik járványhullám, de annak mérete egyelőre nem kiszámítható.

A tagállamoknak újabb stratégiákat kell kidolgozniuk, hogy gyorsan, tartósan és hatékonyan tudjanak reagálni a koronavírus-járvány hűvösebb időszakban ismételten várható erősödésére.

A tagállamoknak újabb stratégiákat kell kidolgozniuk, hogy gyorsan, tartósan és hatékonyan tudjanak reagálni a koronavírus-járvány hűvösebb időszakban ismételten várható erősödésére.