Az intézményben a kutatók a többi között a sejtelhalás biokémiai mechanizmusait vagy a veleszületett immunitás és a vírusfertőzések kapcsolatait vizsgálják.

Az innovatív, célzott terápiák kétharmadát finanszírozottan, harmadát pedig egyedi méltányossági alapon érik el idehaza a tüdőrákos betegek, ám a korai felismerést és a kezelést alapvetően meghatározó diagnosztikai eszközpark bővítésre szorulna Magyarországon.

A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kara idén Jeffrey M. Friedman molekuláris genetikusnak ítélte oda a Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért kitüntetést.

Egy ultra-pontos szekvenálási módszerrel sikerült minden eddiginél jobban feltárni az öregedés folyamata és a tumorok képződése során szerepet játszó szomatikus mutációkat.

A 3. fokozatú neuroendokrin tumorok (NET G3) a magas malignitású neuroendokrin daganatok körülbelül 20%-át teszik ki, és ezen entitás közelmúltbeli azonosítása számos megválaszolatlan kérdést vetett fel a kezeléssel kapcsolatban. Ezeknek a betegeknek a prognózisa rosszabb, mint az 1-2. fokozatú jól differenciált NET-ben szenvedőké, de jobb, mint a 3. fokozatú rosszul differenciált neuroendokrin karcinómában szenvedőké. A jelenlegi konszenzusos nyilatkozat célja, hogy eloszlassa a bizonytalanságokat, és feltárja a NET G3-as betegek kezelésében rejlő kielégítetlen igényeket.

A Magyar Hírlap szerint kutatók felfedezték, hogy a CtBP2 nevű anyagcsere-molekula jelezheti a biológiai öregedést és az egészségi állapotot.

Az eredmények egyértelműen alátámasztják, hogy a St3gal1 glikoziltranszferáz enzim kulcsfontosságú molekuláris szabályozóként működik a depresszió kialakulásában és progressziójában.

Olyan betegségek jövőbeni gyógyítását is segíthetik, mint egyes, idáig gyógyíthatatlan vese- és szembetegségek, vagy a Covid-19.

Olyan mikrobiológiai megközelítést dolgoztak ki, amely hosszú távon akár kiválthatja a hagyományos szájhigiénés tevékenységeket. A kutatás középpontjában az orális mikrobiom célzott manipulációja áll, amelynek célja az egészséges baktériumok arányának növelése és a fogszuvasodást előidéző kórokozók visszaszorítása.

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat.