Az október 21-ei Magyar Közlönyben megjelent, és a mai naptól hatályos az egészségügyi szakmai kamarákra vonatkozó új szabályozás.

Már várható volt a fővárosi sürgősségi és belgyógyászati ellátásban nemrég kialakult krízis – mondta a MOK titkára az InfoRádióban.

Rekordot döntött az oltásmentesítési eljárások és perek száma, 2026 első félévében már több közigazgatási per indult, mint a teljes előző évben. A Házi Gyermekorvosok Egyesülete (HGYE) XXXI. Őszi Konferenciáján az is kiderült, hogy visszájára sült el a márciusi törvénymódosítás.

Jövő nyár végére elkészülhet az az új adatbázis, amiből pontosan kiderülhet, hogy hány orvos, hol és milyen szakvizsgával dolgozik Magyarországon.

Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvények megfontolásra visszaküldött módosításáról tárgyalt a törvényalkotási bizottság.

Hozhat-e áttörést a betegelégedettségi platform, a magán- és állami szektor összehangolása, vagy az alapellátás gyökeres reformja egy olyan rendszerben, ahol még a kocsmának sincs valódi alternatívája?

A MOK határozottan kéri a jogalkotót: biztosítsa annak jogi lehetőségét, hogy a kamara a saját alapszabályában önkorlátozó jelleggel bevezethesse a választhatóság számának korlátozását.

Az orvosok kétharmadát próbálta valaki ismeretség alapján befolyásolni az elmúlt egy évben, miközben a hálapénz a 2021-es tiltás óta a korábbi töredékére szorult vissza – ez derül ki a K-Monitor és a Magyar Orvosi Kamara kutatásából.

Az egészségügy megfelelő szintre hozásához legalább 10-15 évre lesz szükség – mondta Svéd Tamás a HVG-nek adott interjúban.

A MOK visszakapott jogkörei új felelősséget is jelentenek. A személyes lojalitások és informális hatalmi viszonyok helyett adatvezérelt, átlátható és számon kérhető szakmai ellenőrzés jöhet az egészségügyben.