A demencia részben gyakorisága, részben krónikus volta mellett gondozói igénye miatt a XXI. század egyik legjelentősebb betegségcsoportja, „népbetegsége”. Prevalenciája a korral nő, 65 év felett 5 évente megduplázódik: 65 éves korban 1% körüli, 85 év felett 30%. Nőkben minden korcsoportban gyakoribb.

A The Scripps Research Institute kutatói a Neuropsychopharmacology folyóiratban megjelent cikkükben számoltak be azokról a preklinikai eredményekről, amelyek szerint egy egyedi hatásmechanizmusú, depresszió kezelésében vizsgált hatóanyag alkoholizmus kezelésében is hatásos lehet.

Amerikai kutatók olyan módszert fejlesztettek ki, amely a hippocampus által kibocsátott elektromos jelek elemzésével képes lehet igen korán előre jelezni az Alzheimer-kór lefolyása során bekövetkező memóriavesztést.

A közös patomechanizmus kézenfekvőnek tűnhet, de egyértelmű bizonyítására még megfelelően tervezett klinikai vizsgálatok szükségesek.

Lehetséges, hogy kvantumjelenségek állnak az emberi agy különleges képességei, a gondolkodás vagy a memóriaműködés hátterében?

Mi lesz a tudattal a halál után? Van-e szabad akarat, ha az elme működésének nagy része tudattalan? Milyen bélbaktériumok szükségesek a memória megfelelő működéséhez? – ezek és hasonló problémák foglalkoztatják a tudományos, illetve ismeretterjesztő sajtóban publikáló neurológusokat.

Mi az Alzheimer-kór kialakulásának oka és mi a patomechanizmusa? Miért bukott meg eddig több előrehaladott fázisú klinikai kísérlet is, amely a betegség gyógyítását célozta? 

Egy nemzetközi team által végzett vizsgálat kimutatta, hogy a paclitaxel hatóanyagú rákellenes szer elősegíti a központi idegrendszer sérült idegsejtjeinek regenerálódását gerincvelő-sérülés után.