A mikrobiom egészségben és betegségben betöltött szerepéről egyre több adat lát napvilágot. A gazdaszervezet és mikrobák közötti interakciók vizsgálata intenzív kutatási célponttá vált az utóbbi években, mind gasztroenterológiai, mind más szervrendszerek betegségeiben.

Globálisan elterjedt baktériumcsoportot azonosítottak, amely kulcsszerepet játszhat az emberi egészség megőrzésében, írja az Origo.

Az iLDS módszer új megvilágításba helyezi, miként formálják a szelekciós erők a bélmikrobiomot, és hogyan alkalmazkodnak a bélbaktériumok a környezeti hatásokhoz és a gazdaszervezet sajátosságaihoz.

Olyan mikrobiológiai megközelítést dolgoztak ki, amely hosszú távon akár kiválthatja a hagyományos szájhigiénés tevékenységeket. A kutatás középpontjában az orális mikrobiom célzott manipulációja áll, amelynek célja az egészséges baktériumok arányának növelése és a fogszuvasodást előidéző kórokozók visszaszorítása.

A bélmikrobiom kölcsönhatásai nemcsak a kezeléseket segíthetik például 2-es típusú cukorbetegségben, hanem prediktív célokra is felhasználhatók.

A szennyvízben előforduló fertőző betegségek monitorozására fejlesztett új módszer egyszerre több ezer fenyegetés forrását képes feltárni.

Szennyezett genomadatok tisztítására alkalmas szoftvert fejlesztettek a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai.

Szennyezett genomadatok tisztítására alkalmas szoftvert fejlesztettek a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai.

Komplex egészségipari multidiszciplináris kompetenciaközpontot hoznak létre új innovatív termékek és technológiák fejlesztésére a Debreceni Egyetemen.

A Marylandi Egyetem kutatócsoportja feltérképezte és katalogizálta a hüvelyflórát alkotó mikroorganizmusok összességét, írja a Qubit.