Mellékhatások nélküli molekulát sikerült azonosítani, ami állatkísérletek eredményei szerint szintén fogyasztószerként használható.

A GyártásTrend szerint a mesterséges neuronok a mesterséges intelligencia és a szuperszámítógépek kutatásában hozhatnak forradalmi áttörést.

A fejlesztés új távlatokat nyit az agyműködés kutatásában és a látást helyreállító agy-számítógép interfészek fejlesztésében.

A tudósok 13 olyan fehérjét azonosítottak, amelyek összefüggésbe hozhatók az agy öregedésével, és a szakértők szerint egy napon az öregedésgátló kezelések célpontjaivá is válhatnak, írja a 24.

A vese sejtjei molekuláris szinten emlékeznek információkra, és az agysejtekhez hasonlóan alkalmasak minták felismerésére is, írja az Index.

A mesterséges intelligencia végül javulást hoz a termelékenységben és az egészségügyben. A jelentősége felér az ipari forradalommal.

A világ vezető egyetemei mellett hazai kutatásokat és fejlesztéseket is találtunk szép számmal az MI, digitalizáció, bioinformatika területéről, amelyek a demencia egyik leggyakoribb típusának korai kiszűrését és terápiás lehetőségeit célozzák.

Magyar kutatók megfejtették, hogy miért nem látja azt az agyunk, ami zavar bennünket, erről írtak a Nature Communications tudományos folyóiratban.

A Scientific Reports folyóiratban május 10-én jelent meg a Santa Casa de São Paulo School of Medical Sciences kutatóinak cikke, amelyben  a kurkumin és a kurkuminoidok hatását vizsgálták SARS-CoV-2 fertőzött emberi neuroblasztóma sejtvonalon.

Hogyan veszi fel a harcot a Magyar Tudományos Akadémia az álhírekkel és áltudományos információkkal?