A demencia világszerte több mint 55 millió embert érint, és kutatók szerint minden harmadik ma született ember ebben a betegségben halhat meg.

A „kettős diagnózisú” pácienst rendkívül nehéz felismerni. Gyakran csak a két probléma egyikét azonosítják. A mentális rendellenességgel diagnosztizált betegek egyik része tagadja az ivást vagy a droghasználatot, míg a másik felénél a szerhasználat elrejtheti a mentális rendellenességet.

Az epilepsziás rohamokat számos, változatos megjelenésű, nem epilepsziás eredetű paroxysmalis jelenségtől kell elkülönítenünk. Ezek közül a legfontosabbak: syncope, pszichogén nem epilepsziás roham, migrén, TIA, transiens globális amnézia és egyes parasomniák.

Alvajárás közben a nők a férfiaknál kétszer gyakrabban végeznek kockázatos és összetett feladatokat, melyek sérüléshez vezethetnek – derül ki a Semmelweis Egyetem új kutatásából.

A demencia részben gyakorisága, részben krónikus volta mellett gondozói igénye miatt a XXI. század egyik legjelentősebb betegségcsoportja, „népbetegsége”. Prevalenciája a korral nő, 65 év felett 5 évente megduplázódik: 65 éves korban 1% körüli, 85 év felett 30%. Nőkben minden korcsoportban gyakoribb.

A tavalyi 40 százalékos esetszám-növekedés után idén további 8 százalékos emelkedésre számítanak a Vadaskert kórházban, írja az Index.

Az epilepsziás betegek több mint 50%-a szenved különböző mértékű alvászavarban. A tartós kialvatlanság súlyos terheket ró az egész családra.

A Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulanciát fenntartó Vadaskert Alapítvány igazgatóját a 444.hu kérdezte.

A magyar Pápai-Pariz Ferenc már 1690-ben leírta a Parkinson-kór (PK) négy alapvető tünetét, a remegést, az izommerevséget, a meglassultságot és a testtartási instabilitást [1]. került át az orvosi köztudatba [2].

A brivaracetám (BRV) az új generációs antiepileptikumok közé tartozik, a levetiracetám származéka.