2024. február 16. szomorú nap a modern kori kardiológia történetében: a szívgyógyászat nagy formátumú művelőjétől és alakítójától, egy igazi úttörőtől, a transzkatéteres aortabillentyű-beültetés megálmodójától, a módszer kidolgozójától, Alain Cribier professzortól kellett elbúcsúznunk.

Strukturális kardiológiai intervencióról akkor beszélünk, ha a szív anatómiáját valamilyen perkután beültethető eszközzel módosítjuk. Az ilyen jellegű intervenciók az elmúlt időszakban jelentős fejlődésen mentek keresztül, közülük több is bekerült a szakmai ajánlásokba.

A 85 éves férfi beteg életét egy olyan szimultán műtéttel mentették meg az SZTE orvosai, amilyet hazánkban még nem végeztek el korábban.

Egy 79 éves, krónikus szívritmuszavarban szenvedő férfin végezték el az ezredik katéteres aortabillentyű-beültetést a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán.

Guinness-rekordra tesz kísérletet a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (GOKI) a világ tizenkilenc kardiológiai centrumával közösen.

A modern orvostudomány egyik legfiatalabb és egyben legdinamikusabban fejlődő ága a szívsebészet. Az utóbbi egy-két évtized technikai újításai pedig már lehetőséget adtak a szívsebészeten belüli legnagyobb kihívást jelentő szívelégtelen betegek szívsebészeti kezelésére is.

Bravúrosan sikerült az első hibrid műtéttel elvégzett műbillentyű beültetés a Szegedi Tudományegyetem Invazív Kardiológiai Részlegén.

A fogászati gócokból a baktériumok toxinjai szétszóródhatnak a szervezetben, növelve ezzel a műtétek utáni szövődmények, utólagos gyulladások előfordulási gyakoriságát.

A hétvégén zárult a Magyar Kardiológusok Társaságának éves kongresszusa, 2200 regisztrált részvevővel, amelyből 166-an érkeztek külföldről Balatonfüredre.

A véralvadás az érbetegségek kialakulásában alapvető és egyben végzetes szerepet játszik. A kóros véralvadás jelentőségét az orvostudományi kutatások viszonylag hamar felismerték. A pitvarfibilláció, a stroke és a véralvadás kapcsolatára, ezek klinikai jelentőségére, azonban csak 90-es évek közepe táján derült fény. Ekkor tisztázódott, hogy a pitvafibrilláló betegek biztonságos stroke prevenciója ASA-val nem lehetséges, antikoagulálni (VKA) kell őket. A VKA kezelés korlátait évtizedek óta ismertük, de az ún. NOAC terápiára, az alternatívát jelentő véralvadásgátló - nem K-vitamin antagonista- kezelés bevezetésére 2009-ig várni kellett. A RE LY vizsgálat eredményei paradigmaváltáshoz vezettek, az új pitvarfibrillációs ESC guideline (2016) már teljes egészében ezt tükrözi.