A szakértők szerint egyáltalán nem túlzás Parkinson-pandémiáról beszélni a leggyorsabban terjedő neurológiai betegséggel kapcsolatban.

Az intersticiális tüdőbetegségek (ILD) pontos prevalenciája nem ismert, becslések szerint 7–34 ezrelék között mozog, vagyis Magyarországon 700–3400 embert érinthet. A pontos diagnózis felállításához szoros együttműködésre van szükség a multidiszciplináris ILD-team és a betegek között.

A Ritka és Veleszületett Rendellenességgel élők Országos Szövetsége (RIROSZ) megalapításának 20. évfordulója alkalmából kilenc hazai szakember munkáját ismerte el az emlékdíjjal.

Az EgészségKalauz szerint az új teszt közel 95%-os érzékenységgel mutatja ki a veszélyes elváltozásokat.

Egy 5000 éves erdélyi jégből szuperbaktérium került elő, tíz modern antibiotikummal szemben ellenálló, potenciális egészségügyi kockázatot jelent, írja az acnews.hu.

A British Columbia Egyetem (UBC) kutatói enzimek segítségével „immunológiailag láthatatlanná” alakították az A-típusú veséket, írja a hvg.hu.

Egy nemzetközi kutatócsoport mérföldkőhöz érkezett a precíziós medicina területén, derül ki a Portfolio összeállításából.

Az Obesity folyóiratban megjelent cikk fő megállapítása, hogy azok a 18-21 éves fiatalok, akik étrendjükben nagy arányban fogyasztanak ultrafeldolgozott élelmiszereket, hajlamosabbak a túlevésre akkor is, amikor már jóllaktak.

A meglehetősen drámai hazai daganatos halálozási statisztikák oka, hogy a magas incidenciát késői felismerés kíséri, a terápiás válaszok pedig egyénenként változóak. A Nemzeti Tumorbiológiai Laboratórium (NTL) erre a strukturális és tudományos kihívásra adott komplex választ.

A rheumatoid arthritis nemcsak az ízületeket, hanem a tüdőt is támadhatja, sokszor észrevétlenül. A betegség légzőszervi szövődményei változatosak, a tünetmentes elváltozásoktól a súlyos, életminőséget és túlélést is befolyásoló kórképekig terjednek. A modern diagnosztika és célzott kezelések lehetőséget adnak a tüdőérintettség korai felismerésére és hatékonyabb kezelésére.