A rekeszizom vagy diaphragma az elsődleges belégző izom az emberi szervezetben. A rekeszizom funkciói azonban túlmutatnak a légzésben betöltött szerepén. Sokrétű feladatából eredően a diszfunkciói komoly tüneteket okozhatnak a légzésben, a vér- és nyirokkeringésben, az emésztésben és a posturális stabilitásban egyaránt.

Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) esetében adjuváns terápiás megközelítés a légzőizmok tré-ningje, amely – vizsgálatokkal igazolt módon – növeli a légzésben részt vevő izmok erejét, javítja a terhelési toleranciát és kapacitást, valamint a betegek életminőségét. Ma már ismert az is, hogy a légzőizmok edzése előnyös sejtszintű változásokat idéz elő a rekeszizom és a légzéshez kapcsolódó egyéb izmok, izomrostok szerkezetében, funkciójában.

Az MIT kutatói a Nature Medicine folyóiratban közölt cikkükben egy olyan eljárásról számoltak be, amely az alvás közbeni légzési mintázat változásaiból képes megállapítani a Parkinson-kór súlyosságát, illetve monitorozni a betegség progresszióját.

Opioidhasználók számára fejlesztettek ki egy speciális, hasra csatlakoztatható gyógyszerinjektort, írja a GyártásTrend.

A szaglóreceptorok is részt vesznek azokban a neurális útvonalakban, amelyeken keresztül a többek között a jógában és a meditáció során is alkalmazott tudatos légzésszabályozás pozitív mentális és érzelmi hatása érvényesül, írja a Nature Communications tanulmánya.

A gépjárművezetésről szóló 13/1992-es számú többször módosított rendeletetben újdonságként nagy hangsúlyt kapott a gépjárművezetők körében jelentős balesetveszélyt előidéző alvási apnoe szindróma. Az elmúlt esztendőben hazánk alváslaboratóriumaiban erősen megnőtt a forgalom, hivatásos és úrvezetők egyaránt nagy számban jelentkeznek apnoevizsgálatra.