Lezárult a gyulladásos és degeneratív betegségek patogenezisének megértését és célzott terápiás lehetőségek kidolgozását célzó kutatás.

Személyre szabott terápiák, mesterséges intelligencia – ezek formálják ma az onkológia jövőjét világszerte. Az onkológia az egyik legdinamikusabban fejlődő orvosi terület, ahol a molekuláris diagnosztika, az immunterápiák és a való életből származó adatok egyre nagyobb szerepet kapnak. Prof. Dr. Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója és Javier Aracil Corma, az AbbVie adriai és magyarországi ügyvezetője  egy közelmúltban kötött stratégiai együttműködési megállapodás kapcsán arról beszélnek interjúnkban, hogy milyen szerepet tölthet be Magyarország a globális kutatási hálózatban, mit nyernek ebből közvetlenül a betegek, hogyan járul hozzá a klinikai kutatás az ellátás színvonalának emeléséhez, és miért stratégiai jelentőségű az intézményi-ipari együttműködés.

A több mint ötezer kutató megkérdezésével végzett, Magyarországon teljesen újszerű felmérés legfontosabb eredményeit hétfőn ismertették a Magyar Tudományos Akadémián.

Az országos szimpóziumon a döntéshozatali, a finanszírozási, a klinikai és a civil szereplők szinte teljes spektruma egy asztalhoz ülhetett.

Egyetemi és kutatási megállapodást kötött Magyarország és az Egyesült Államok kormánya, jelentette be a kulturális és innovációs miniszter.

A Fővárosi Törvényszék bejegyezte az új HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatot, amely ezzel a törvényben meghatározott, sajátos jogállású jogi személyként folytatja működését.

A Debreceni Egyetemen rendezett országos tanácskozáson a kutatási terület legújabb eredményeit vitatták meg a résztvevők.

2025. augusztus 1-jei hatállyal megszűnt a kutatási hálózat négy humán tudományi kutatóközpontjának önállósága, közli az MTA honlapja.

Magyarország a GDP 1,32 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre, komoly lemaradásban vagyunk az EU tagállamaihoz képest, írja az Economx.

Nincs semmiféle tudománypolitika, csak kósza ötletek – mondja a Népszavának az MTA egykori elnöke.