Hozhat-e áttörést a betegelégedettségi platform, a magán- és állami szektor összehangolása, vagy az alapellátás gyökeres reformja egy olyan rendszerben, ahol még a kocsmának sincs valódi alternatívája?
Medical Online >> Rovatok >> Egészségügy – politika és üzlet
2026-09-29
Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]
A Szív Világnapja alkalmából a Huawei arra hívja fel a figyelmet, hogy a rendszeres odafigyelés és az egészségtudatosság fontos szerepet játszhat a szív- és érrendszeri állapot hosszabb távú megértésében.
Oktatási és vizsgaplatformot fejlesztenek szövettani metszeteket vagy klinikai képalkotó eljárásokkal készült felvételeket értékelő szakemberek számára.
A MOK visszakapott jogkörei új felelősséget is jelentenek. A személyes lojalitások és informális hatalmi viszonyok helyett adatvezérelt, átlátható és számon kérhető szakmai ellenőrzés jöhet az egészségügyben.
Egy emlődaganatos beteg történetéből néhány hét alatt magán- és közellátási botrány, adatvédelmi ügy, intézményvezetési vita és politikai történet lett. Az Országos Onkológiai Intézet vezetése eddig jobbára csak közleményekben reagált. A MedicalOnline-nak most Dank Magdolna főigazgató és Mátrai Tamás orvosigazgató többórás beszélgetésben, dokumentumokat és hivatalos levelezéseket is bemutatva válaszolt az eredeti cikkben megfogalmazott állításokra.
A dohányzás visszaszorítása, a korai felismerés, a szervezett betegutak, az új terápiákhoz való hozzáférés és az egészségügyi adatok jobb felhasználása egyszerre igényel szakmai és szakpolitikai lépéseket.