Az életmód ma már a kardiológiai, diabetológiai, obezitológiai vagy éppen onkológiai irányelvekben is hangsúlyosan jelen van. De mitől válik önálló orvosi területté az életmódorvoslás, hol húzódnak a kompetenciahatárai, és mit tud kezdeni a most divatos longevityvel? Dr. Babai Lászlóval, a Magyar Életmód Orvostani Társaság Egyesület (ÉMOT) elnökével arról is beszélgettünk, mit jelent valójában „mozgást felírni”, és mikor lesznek a Mozgás Receptre programnak klinikai végpontjai is.
A fájdalom fontos és gyakori egészségügyi problémát képez évezredek óta, és az alapellátásban is az orvoshoz fordulás egyik leggyakoribb oka (1, 2). A fájdalom lehet lokalizált (helyi) vagy generalizált (általános), akut (heveny), mely napokon belül vagy maximum egy hét alatt elmúlik, vagy hosszabban tartó, krónikus (idült), amely hetekig vagy hosszabb ideig is eltarthat.
Multidiszciplináris összefogásra van szükség annak érdekében, hogy az európai metasztatikus emlőrákos betegek nem kellőképpen ellátott csoportjai is megkaphassák az adekvát ellátásukat.
Az évtizedes kommunikációs panelek felemlegetése mellett terveikről is beszéltek az alapellátás frissen kinevezett vezetői azon a hétfő esti, szakmai webináriumon, ahol az alapellátási ügyelet új modelljéről is szóltak.
Az ELTE Társadalomtudományi Karának Szociális Tanulmányok Intézete által szervezett, a koronavírus-járvány tapasztalatait áttekintő beszélgetéssorozatának június 4-i rendezvénye az idősgondozást és az idősek tapasztalatait tárgyalta.
Mennyiért vállalnák havonta a háziorvosok a betegek ellátását? – tette fel a kérdést lapunk információi szerint Pintér Sándor belügyminiszter az alapellátókat képviselő szervezeteknek.