Új csúcs született a xenotranszplantációban, egy 66 éves férfi 271 napon át élt egy génmódosított sertésből származó vesével, írja a Blikk.

A tüdőtranszplantáció az elmúlt 30 év műtéttechnikai és gyógyszeres kezelésének fejlődésével elérhető terápiás lehetőséggé vált a végstádiumú légzési elégtelenségben szenvedő betegek részére, miután már minden konzervatív terápiás lehetőség kimerült. A magyar betegek eddig a Bécsi Orvostudományi Egyetem mellkassebészetén kerültek műtétre, azonban kivizsgálásuk és utógondozásuk már évek óta Magyarországon folyik.

Az Economx szerint egy sípcsontszarkómában szenvedő férfi lábát sikerült megmenteni Madridban egy úttörő, személyre szabott implantátummal.

Egérmodelleken végzett kutatás nyithat új távlatokat az 1-es típusú cukorbetegség (T1DM) gyógyításában, írja a Qubit.

A British Columbia Egyetem (UBC) kutatói enzimek segítségével „immunológiailag láthatatlanná” alakították az A-típusú veséket, írja a hvg.hu.

A kutatók mérföldkőnek tartják az eljárást, melyben sebészek genetikailag módosított disznómájat ültettek be egy élő emberi betegbe – a 444 szerint ez az első ilyen dokumentált eset.

A felismerések új terápiás lehetőségekhez vezettek, különösen az autoimmun betegségek kezelésében és a daganatok elleni immunterápiában.

Egy genetikailag módosított sertés tüdejét ültették be egy agyhalott ember szervezetébe, a tüdő még kilenc napig működött, írja a Telex.

A különleges szemsebészeti eljárást Ausztráliában már többször alkalmazták, Kanadában most kerül sor rá először, írja a hvg.hu.

Mérhető társadalmi és nemzetgazdasági előnyöket kínál a szervátültetettek sikeres reintegrációja, amihez keretrendszer kialakítására van szükség.