A rosacea egy krónikus gyulladásos bőrbetegség, mely elsősorban az arc bőrét érinti. Összességében a populáció körülbelül 10%-ánál fordul elő. Leggyakrabban 35 és 50 év közötti nőknél jelentkezik, elsődlegesen fehér bőrű egyéneknél.

A bőr egy komplex ökoszisztéma része, melyben a mikroorganizmusok egyensúlya fontos szerepet játszik. A bőrön található mikrobiom a patogének (pl. Staphylococcus aureus) kolonizációját gátolja, és az epidermális barrier funkció kialakításáért is felelős. A mikroorganizmusok képesek modulálni az immunrendszert, annak fejlődésére és a betegségek kialakulására is hatással vannak. A bőr mikrobiom szerkezete és összetétele az életkorral, illetve egyes bőr régiók szerint is változik, ez tartalmazza az emberi szervezetben a legtöbb kommenzalista mikróbát, több mint 1000 fajta baktériumot [1].

A bőr barriernek fontos védelmi funkciója van a szervezet egyensúlyának fenntartásában. Sajnos azonban ez a barrier számos betegség következtében károsodhat, ami a bőrt fertőzésekre hajlamossá teszi. A sérült barrier terápiájában a gyógyszeres kezelés mellett jelentős szerepe van a dermokozmetikumoknak is.

Nagy mennyiségű szárított paradicsom fogyasztása hím egerekben 50 százalékkal csökkentette a bőrrákok előfordulását, közölte az OTSZ Online. 

Nagy mennyiségű szárított paradicsom fogyasztása hím egerekben 50 százalékkal csökkentette a bőrrákok előfordulását, közölte az OTSZ Online. 

Az intravénás immunglobulin-terápiát évtizedek óta alkalmazzák immunhiányos állapotokban és fertőző betegségekben. Napjainkban széles körben elterjedt indikáción túli (off-label) kezelési lehetőséget jelent bőrgyógyászati kórképekben is, beleértve különböző autoimmun bőrbetegségeket és a toxikus epidermális nekrolízist.

Az atopiás dermatitis a leggyakoribb krónikus gyulladásos bőrbetegség. A patogenezisében egyaránt szerepet játszik a barrierfunkció sérülése, az immundiszreguláció és a bőrfertőzések gyakoribb előfordulása a megváltozott bőrmikrobiom következtében. A tünetmentes bőrterületeken és kimutathatók a károsodások és működészavarok, ezért a korszerű terápiás megközelítés „proaktív”, vagyis az exacerbációk megelőzését célozza, továbbá az egész testfelületre kiterjed.

Az immunmediált betegségek kezelésében a biológiai terápiák áttörést hoztak, és így a korábban nagy terápiás kihívást jelentő pikkelysömör az elmúlt évtizedben a bőrgyógyászat sikerterületévé vált.

Ha az önmagában alkalmazott biológiai terápia nem kellően hatásos, szükségessé válhat kombinált kezelést bevetni – ennek mikéntjére ad bizonyítékokon alapuló útmutatást az amerikai Medical Board of the National Psoriasis Foundation.

Az utóbbi évtizedekben jelentősen kiszélesedett a pszoriázis patológiai definíciója.