Európában és Magyarországon is a legtöbb ember szív- és érrendszeri kórképekben veszíti életét. Mindez cselekvésre sarkall. Az Európai Unió prioritásai között szerepel a kardiovaszkuláris egészség mutatóinak javítása, amely tagországi összefogást és nemzeti szinten történő cselekvést sürget. E törekvés jegyében és a kardiovaszkuláris megbetegedések visszaszorítását kiemelt prioritásként kezelő magyar EU-elnökségi félévhez kapcsolódóan rendezték meg Budapesten a „Együttműködés a kardiovaszkuláris egészségért: Klinikai ismeretek és az EU szakpolitikáinak és legjobb gyakorlatainak összehangolása” című nemzetközi konferenciát.

Az Európai Unió prioritásai között szerepel a kardiovaszkuláris egészség mutatóinak javítása, amely tagországi összefogást és nemzeti szinten történő cselekvést sürget.

Az Innovatív Lipid Menedzsment Centrumot a Semmelweis Egyetem és a Novartis Magyarország együttműködésében hozták létre.

Az idült vesebetegség prevalenciája életkorral nő, mely a 2 típusú cukorbetegség, illetve a magasvérnyomás-betegség folyamatos növekedést mutató incidenciájával áll összefüggésben.

A kombinált Se és koenzim Q10 pótlás megakadályozta a leukocyta telomer rövidülést alacsony Se szinttel élő idős embereknél, amely a gyulladáscsökkentő és antioxidáns mechanizmusok fontosságára utal az öregedés folyamatának lassításában. Bár e feltáró vizsgálat eredményei ok-okozati összefüggéseket nem mutatnak ki, a telomerhossz megőrzésével egyértelműen megfigyelhető a hosszabb túlélés, amely a telomerek preventív szerepére utal a CV halálozás csökkentésében.

A való életből származó kardiovaszkuláris mortalitási adatokat elemezve von le következtetéseket egy nemrégiben elvégzett dél-koreai vizsgálat az éghető cigaretta és a nem éghető nikotin- vagy dohánytermékekhez köthető szív- és érrendszeri kockázatokról.

A Parkinson-kóros betegeknél a Covid-19 mind a motoros, mind a nem-motoros funkciókban romlást idéz elő – egyrészt a fertőzéshez köthető módon, másrészt a dopaminerg gyógyszerek farmakokinetikájában bekövetkező változások révén.

A közepes ejekciós frakciójú szívelégtelenségben (HFmrEF) szenvedő betegeket korábban jellemzően kizárták a vizsgálatokból, ami gátat szabott a HFmrEF prevalenciájával, klinikai jellemzőivel, terápiára adott válaszaival kapcsolatos ismeretek megszerzésének.

Képlékenyek a határok a szívelégtelenség jelenleg alkalmazott klasszifikációjában. Amennyiben a neurohormonális blokádra adott válaszreakciót tekintjük, nem biztos, hogy megfelelőek a limitértékek.

A szívelégtelenség és a Covid-19 közötti kapcsolat komplex: a szívelégtelenség a súlyos lefolyású Covid-19 rizikófaktora, miközben a koronavírus-fertőzés a szívelégtelen betegeknél állapotromlást idézhet elő, illetve korábban nem szívelégtelen pácienseknél de novo szívelégtelenséget okozhat.