Hónapokig tartó találgatások után úgy tűnik, hogy elmaradhat a magánegészségügyi szektor legnagyobb méretű felvásárlása, írja a Portfolio.

Eredetileg nem a magyarországi lombikbébi-ellátás kacskaringós történetével, a magánszolgáltatók térnyerésével, majd az államtól kiszervezett ellátás állami visszavásárlásának különös körülményeivel kívántam folytatni a MedicalOnline hasábjain megjelent, ezidáig a takarítást, radiológiát és élelmezést bemutató cikksorozatomat.

A mozgásszervi panaszokkal háziorvoshoz forduló betegek ellátási útja jelentősen eltérhet attól függően, melyik európai országban élnek, közli az SE Egészségügyi Menedzserképző Központ.

Tudatosan a mellrák ellen – a megelőzés és a korai felismerés fontosságára hívták fel a figyelmet a Szent Borbála kórházban megtartott rendezvényen.

Szakmai és közönségsikerrel zárult 2026. október 8–11. között a Hunguest Hotel Gyulában megrendezett III. Magyar Onkometabolikus és Onko-Diabetológiai Továbbképzés és Konferencia.

Az Észak-budai Szent János Centrumkórházban és az Észak-Pesti Centrumkórház – Honvédkórházban elhárították a betegellátást nehezítő üzemzavarokat.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

A magyar képalkotó diagnosztika kiszervezése rögtön a rendszerváltás után kezdődött, hiszen a  CT, MRI, és egyéb képalkotó technológiák rapid technológiai fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni.

Az MTA konferenciája az eutanázia, az asszisztált öngyilkosság, a palliatív és terminális szedáció, valamint az élő végrendelet kérdéseit járta körül.

A most kiadott módszertani útmutató a járvány elleni fellépés egyik sürgősen kezelendő részterületére, a veleszületett szifilisz visszaszorítására összpontosít.