Én a dobogón szeretek állni, lehetőleg a legfelső fokán – fogalmazott Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség Őszi Szakmai Napok 2025 című, budapesti rendezvényén, ahol arról beszélt, hogy Európa legjobb egészségügyi rendszerének alapjai megvannak Magyarországon.

Eddig mintegy 600 háziorvos csatlakozott a Krónikus Betegmenedzsment Programhoz (KBMP), egy új finanszírozási technika modellezése zajlik – mondta a MedicalOnline-nak Bákássy Szabolcs országos kollegiális vezető háziorvos.

Nincs az rendben, hogy az orvos pontosan tudja, hogy a beteg sorsa a fogyástól, a mozgástól fordulna meg, és bár sokan szakavatottan foglalkoznak életmódorvoslással Magyarországon, alig néhány irányelv segíti a munkájukat, miközben kóklerekkel és gazemberekkel kell felvenniük a versenyt.

Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta azt a salátatörvényt, amelynek hivatalos célja, hogy javítsa Magyarország versenyképességét, írja a 24.

Az összes beutaló mindössze 20 százalékát állítják ki elektronikusan – derült ki a Háziorvosok Online Szervezetének (HAOSZ) V. Országos és I. Alapellátási Konferenciájának második napján. Elhangzott az is, hogy sürgősségi beutaló a digitális rendszerben nem létezik, és beszámoltak az intézményekben és a praxisokban végzett ellenőrzések tapasztalatairól is.

Politikai állásfoglalás – írta Takács Péter egészségügyi államtitkár a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Facebook-oldalán, szúrta ki a Válasz Online.

Nagy György, a Reumatológiai és Immunológiai Klinika igazgatója a betegellátás, az oktatás és a kutatás szempontjából is kiugró lehetőségeket lát.

A hazai alapellátás leszakadozóban van, a remélt felzárkózás helyett – nyilatkozta lapunknak dr. Rurik Imre professzor, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vendégprofesszora.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat szociális munkája során már az 1990-es években felismerte, hogy a hátrányos helyzetű csoportok segítése csak akkor lehet igazán eredményes, ha specializált egészségügyi szolgáltatásokat nyújtanak betegeik számára.

Úgy tűnik, a törvényi engedékenység ellenére a vállalatok továbbra is költenek munkavállalóik egészségére, a szakértők szerint ezt a hajlandóságot az állami egészségügy hasznára is lehetne fordítani hosszú távon.