A korai felismerés, a megfelelő gondozás és az exacerbációk megelőzése csak az alapellátás és a pulmonológiai szakellátás szoros együttműködésével valósítható meg.
Holnap! – ezt írta a Halál az öregasszony házának szemöldökfájára, amikor amaz addig rimánkodott neki, hogy ne vigye még magával. Másnap aztán jött is megint a Halál, de az öregasszony csak rámutatott a feliratra: holnap. És a Halál jött rendre, majd továbbállt bosszankodva. Pont úgy maradt hoppon, mint lapunk olvasói, akik azt hallották a telefonban, amikor időpontot akartak foglalni valamely szakrendelésre, hogy „holnap”.
A 2013 és 2022 közötti tíz évben több mint 100 000 magyar állampolgár halála írható annak a számlájára, hogy a hazai megelőző szolgáltatások elmaradnak a visegrádi országok átlagától. A magyarországi összhalálozás 8%-áért a V3-as szintnél gyengébb prevenció, illetve a bizonyítékokon alapuló orvosi eljárások kevésbé hatékony alkalmazása felelős.
Az alapellátás megerősítése és a háziorvosok kapuőri szerepének hangsúlyozása már a 2010-es évek közepétől központi eleme volt a hazai egészségpolitikai stratégiának, ám a konkrét lépések – különösen a modern gyógyszeres terápiák kapcsán – sokáig várattak magukra. Ebben 2026 február 1-je hozott áttörést, amikor hatályba lépett a háziorvoslásban mérföldkőnek számító rendelet, amellyel érdemben bővítették az alapellátók vényírási jogosultságait.
Egyszerre kell kezelniük a tavaszi járványhullámokat és a társadalmi bizalom erózióját a házi gyermekorvosoknak – derült ki a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) sajtóbeszélgetésén.