A kiszervezés Magyarországon hosszú időre politikai kérdéssé vált. A ’90-es és 2000-es években szakmai tevékenységek – dialízis, radiológia, labor, betegszállítás – kerültek külső szolgáltatókhoz, később funkcionális területek következtek, a takarítás, az őrzés-védelem, a mosatás, az élelmezés stb. Változtak az indokok is, előbb a piac felsőbbrendűségébe vetett hit, majd a konvergenciaprogram költségcsökkentési kényszere, később a központosítás és egyéb üzleti érdekek alakították a kiszervezéseket. Ideje lenne végre egyszerű szakmai kérdésként feltenni, hogy  mi éri meg a kórháznak és a finanszírozónak?

Az államilag finanszírozott fogászati alapellátás rendszere súlyos működési biztonsági kockázatokkal küzd, írja az Az én pénzem.

Tavaly azt ígérte a kormány, hogy havonta 12,5 milliárd plusz forrást kapnak a kórházak. Rásky Lászlót az OSZ főtitkárát az Economx kérdezte.

Számos igazgatási szolgáltatás drágulásával kell kalkulálni hamarosan, a térítéses egészségügyi szolgáltatások díja is nőhet, közli az Economx.

Elindult az egészségügyi rendszer átalakítása, a kitűzött cél az egészségben eltöltött életévek növelése, mondta a BM helyettes államtitkára.

Ha egy polimorbid, idős beteg állami kórházba kerül, imádkozni kell, hogy kijöjjön onnan – mondta Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász a Nagy Magánpraxis napon.

Az amoxicillin, a cefalosporinok és más, széles körben használt antibiotikumok hiánycikkek, írja az Index.

A Háziorvosok Online Szervezete szerint a praxisok fele kerülhet bajba, ha nem kap önkormányzati segítséget, hangzott el az RTL Híradóban.

Kedvező a magánszektor számára az állami ellátórendszer további centralizálása, amely a nemrégiben közismertté vált, és hamarosan a parlament elé kerülő Takács-csomagból kiolvasható – hangzott el a Nagy Magánpraxisnapon.

Az áremelésekkel kockáztatják a fizetőképes kereslet akár jelentős csökkenését is, de nincs más választásuk a fogászati rendelőknek, írja a 24.hu.