Úgy tűnik, nem csak a finanszírozás alapkérdéseiben van nézetkülönbség a Nemzetgazdasági Minisztérium és az egészségügyet felügyelő belügyi tárca között, de az események arra utalnak, hogy az intézmények eszközbeszerzése okán is elkezdődött a szkander – derült ki a XXXI. Magyarországi Egészségügyi Napokon, ahol az is elhangzott, jövőre 80 milliárd forintos többlethez jut az ágazat.

Hiába költ az állam milliárdokat az egészségügyre, a magyarok elhízottak, isznak és dohányoznak, de nem járnak el a mindenki számára ingyenes szűrésekre sem. Így nem csoda, ha nem javulnak a mortalitási és morbiditási mutatók. Mindennek kapcsán a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) XIX. konferenciáján az a kérdés is felmerült, hogy a népet kell-e leváltani, vagy az egészségpolitikát?

A kormányfőtől azt várjuk, hogy térítse le az államtitkárt erről a kommunikációs útvonalról – mondta Álmos Péter, a MOK elnöke az ATV-ben.

A Szegedi Tudományegyetem kancellárja szerint a hazai egészségügy alacsony hozzájárulással nyújt teljes körű ellátást. Fendler Judit írását az Index közli.

A G7 utánaszámolt, hogy évi 500 milliárd forint többlet pénzügyi értelemben mennyire támogathatja az ágazat európai felzárkózását.

A Népszava szerint nincs szó sem dedikált egészségügyi bérkorrekcióról, sem a kórházak felújításáról a 2026-os büdzsé tervezetében.

A Növekedés.hu összeállításában a magyar és az amerikai egészségügyi ellátórendszert vetették össze egymással.

Vannak olyan szolgáltatások, amik vidéken 15-20%-kal olcsóbban megvásárolhatók, mint a fővárosban, de CT és MR vizsgálatokhoz magasabb áron jutnak a vidéki nagyvárosokban.

Bár tartós fogyást és ideális testsúlyt életmódváltással a legnehezebb elérni, szakemberek szerint mégis ez a kívánatos módszer, már csak azért is, mert ez jár a legkevesebb szövődménnyel.

Nem lesz prioritás az egészségügy, amíg nem válik a parlamenti választásokat meghatározó témává – hangzott el többek között a Magyar Orvosi Kamara (MOK) II. Kongresszusán.