A modellváltásról, a KEF-rendszerrel kapcsolatos konfliktusokról, a radiológia és a meddőségi ellátás visszaszervezéséről, valamint a csúcstechnológiai beruházások és a népegészségügy kapcsolatáról is beszélgettünk Fendler Judittal, az SZTE kancellárjával.

Az új Egészségügyi Minisztérium büntetés helyett tanulásra épülő biztonsági kultúrát, transzparens országos leltárt és a kórházi autonómia fokozatos visszaadását ígéri. A strukturális fordulat és a valódi rendszerváltás esélyeit az IME XX. Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek konferenciáján latolgatták az előadók.

Tóth Gáborral, a Magyar Kórházszövetség elnökével – aki a Bajai Szent Rókus Kórház főigazgató főorvosa is – a kórházak adósságáról, a vidéki ellátás jövőjéről, a várólistákról, a fertőzési adatokról és a kórházigazgatók mozgásteréről beszélgettünk.

Átfogó strukturális reformmal és megszorításokkal igyekeznek elkerülni a német egészségbiztosítási rendszer teljes csődjét, írja a G7.

Nem a kórházakban dől el az egészségügy jövője: az ellátás egyre inkább az emberek mindennapi életébe költözik.

A rendszer nem működhet tovább úgy, hogy a döntésekből pont azok maradnak ki, akikről az egész szól – fogalmazott a MedicalOnline-nak Hegedűs Zsolt. Az új tárcavezető első miniszteri interjújában beszélt a parancsuralmi működés lebontásáról, a hálapénz „átalakult” rendszeréről és arról is, kiknek kell aggódniuk az egészségügyben induló transzparencia-leltár miatt.

Az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) május 14-i közgyűlése értékelte az OSZ 2025. évi tevekénységét, és megvitatta a következő kétéves ciklus szakmai munkaprogramját.

Neil Batlivala hét éve épít egy egészségügyi vállalatot, amelyről a technológiai iparág nagy része még csak nem is hallott, írja az itbusiness.hu.

A nemzetközi elismerés azt igazolja, hogy a legmagasabb elvárásoknak is megfelel a daganatos betegek kezelése a Semmelweis Egyetemen.

A 2013 és 2022 közötti tíz évben több mint 100 000 magyar állampolgár halála írható annak a számlájára, hogy a hazai megelőző szolgáltatások elmaradnak a visegrádi országok átlagától. A magyarországi összhalálozás 8%-áért a V3-as szintnél gyengébb prevenció, illetve a bizonyítékokon alapuló orvosi eljárások kevésbé hatékony alkalmazása felelős.