A Nature Communications folyóiratban jelent meg a University of Melbourne kutatóinak cikke, amelyben egy olyan hatóanyagot mutattak be, amely képes lehet hatékony profilaxist nyújtani a Covid-19 hosszú távon perzisztáló tünetegyüttesével szemben.

Az agy jutalmazó rendszerében szerepet játszó, eddig ismeretlen agytörzsi területet fedeztek fel a HUN-REN KOKI kutatói.

Olyan új agyi mechanizmusra mutatnak rá, amely terápiás lehetőségeket nyithat a stresszhez kapcsolódó problémák kezelésében.

A magyar fejlesztésű 3D-lézerpásztázó mikroszkóp segítségével elsőként sikerült élő állatban másodpercek töredéke alatt, az emberi hajszálnál százszor vékonyabb struktúrákban megfigyelni az emlékek megszületését.

A fejlesztés új távlatokat nyit az agyműködés kutatásában és a látást helyreállító agy-számítógép interfészek fejlesztésében.

Az emberi hajszálnál 500-szor vékonyabb nanodiszkek kívülről aktiválhatók, és a most használt elektróda implantátumoknál biztonságosabban alkalmazhatók.

Egyelőre vizsgálati stádiumban tart az a megközelítés, amelyben a daganatok saját sejtjeit átprogramozva fordítják a rák ellen.

Testedzést helyettesítő kapszulát hoztak létre amerikai tudósok – számolt be róla a Science Alert nyomán a 24.hu.

Emberi szervezettel kompatibilis génmódosított sertéseket hozott létre Japánban egy biotechnológiai cég, írja az Index.

A transzkraniális fotobiomoduláció (PBM) új és nagyon ígéretes megközelítés a demencia és különösen annak leggyakoribb típusa, az Alzheimer-kór kezelésére.