Az MTA konferenciája az eutanázia, az asszisztált öngyilkosság, a palliatív és terminális szedáció, valamint az élő végrendelet kérdéseit járta körül.

A MOK visszakapott jogkörei új felelősséget is jelentenek. A személyes lojalitások és informális hatalmi viszonyok helyett adatvezérelt, átlátható és számon kérhető szakmai ellenőrzés jöhet az egészségügyben.

Az ellenőrzési, finanszírozási és vezetői rendszer átalakításának részleteiről is beszélt Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a Magyar Kórházszövetség XXXVIII. Kongresszusának második napján, csütörtökön, Siófokon. Az egy órás miniszteri expozé után újabb egy órában válaszolt a kérdésekre.

A társadalmi párbeszéd jegyében konferenciát rendezett az MTA az életvégi döntések gyakorlati, etikai és jogi vonatkozásairól, írja a Népszava.

Szakmai és civil-társadalmi egyeztetés zajlott a „szívhangrendelet”, a sürgősségi fogamzásgátlás és a gyógyszeres terhességmegszakítás hazai szabályozásáról, közli a kormany.hu.

Mi számít eutanáziának? Ki és miről dönthet egy gyógyíthatatlan beteg életének végén? Milyen lehetőségeket ad a magyar jog?

Alkotmányosnak nyilvánította a Francia Alkotmánytanács a halálba segítés szigorú feltételek melletti legalizálásáról elfogadott törvényt.

Az egészségügyi miniszter felszólalásával kezdődött az Országgyűlés keddi ülése, Hegedűs Zsolt nemzeti ügynek nevezete az egészségügyet.

Úgy tűnik, a szakdolgozók egy része már nemcsak a rendszerben, hanem a saját kamarájában is csalódott: alternatív közösségek szerveződnek, a közösségi médiában egyre hangosabb a kritika. Balogh Zoltánnal, a MESZK elnökével bizalmi válságról, a kamara mozgásteréről, érdekérvényesítő erejéről és a betegbiztonság határairól beszélgettünk.

Sikeresen zárult az osztrák-magyar PATHOCON projekt, amely a telemedicinával hatékonyabbá tenné a határ menti régió patológiai ellátását.