A Scientific Reports folyóiratban április 23-án jelent meg a japán Tokai University kutatóinak cikke, amelynek fő megállapítása szerint a patkányoknak adott kitozán segített hatékonyabban kiüríteni szervezetükből a lenyelt mikroműanyagokat – ez a beavatkozás potenciálisan csökkentheti az emésztőrendszerben felhalmozódó mikroműanyagok egészségügyi kockázatait.

A hazai és nemzetközi kutatósebészet elismert alakjára, Furka Istvánra emlékeztek tanítványai, barátai és családtagjai születésének 90. évfordulója alkalmából.

A közelmúltban tartották a Légzés Világnapját, amikor a világ nem a levegő tisztaságára, hanem a helyes légzésre összpontosított – de vajon mi mennyire figyelünk rá?

Az időskor önmagában nem jár együtt sem demenciával, sem a gépjárművezetői képességek elvesztésével, de mindkét kockázat meredeken nő az életkorral. Mint ahogyan az enyhe kognitív zavar és az enyhe demencia közötti határvonal, úgy a gépjárművezetői képesség megléte vagy hiánya közötti határvonal sem egyértelmű.

A műtéti izomlazítással és a hozzá kapcsolódó aneszteziológiai betegbiztonsággal kapcsolatos nemzetközi konferenciát szerveztek.

A BMJ Mental Health folyóiratban jelent meg a japán Kagoshima University kutatóinak cikke, amely szerint a kognitív viselkedésterápia bizonyítottan javítja a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) tüneteit, így ígéretes nem farmakológiai kezelési módot kínál.

A cerebrovaszkuláris kórképek, beleértve az agyiér-katasztrófát, azaz stroke-ot is, az egyik leggyakoribb, rokkantságot okozó kórállapotot jelentik. A laikusok által leginkább ismert bénulásos tünetek mellett e betegségek gyakran szellemi hanyatláshoz is vezetnek, mely szintén jelentős terhet ró a gondozást végzőkre.

A születéskor várható átlagos élettartam kitolódásával, a Föld lakosságának elöregedésével egyre nagyobb jelentősége van a geriátriai onkológiának, mivel a daganatos betegek 2/3-a 65 év feletti.

Ismét közelebb kerültünk ahhoz, hogy megértsük, hogyan alakult ki a földi élet, és mi történt a Naprendszerben annak korai időszakában, írja a Telex.

Egy idősekből álló japán populáció vizsgálata alapján ez elsősorban a zöld tea vérnyomáscsökkentő hatásának tulajdonítható.