A D-vitamin-hiány jelentős népegészségügy probléma. Magyarországon októbertől márciusig elégtelen a napfényből származó UV-B-sugarak mennyisége a megfelelő D-vitamin-szintézishez. Az étrendi bevitel hazánkban elhanyagolható. Emiatt pótlás nélkül a tél végére mindenki D-vitamin-hiányossá válik, így a pótlás mindenki számára javasolt ebben az időszakban. Márciustól októberig is gyakori a D-vitamin-hiány a gyakori beltéri munkavégzés, fényvédőkrém-használat, csökkent napfény-expozíció miatt.

A pitvarfibrilláció (PF) előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával exponenciálisan növekszik, miközben az időskorú pitvarfibrilláló betegeknél a stroke rizikója fokozott.

Mivel a szarkopénia kezelésére jelenleg nem áll rendelkezésre célzott gyógyszeres terápia, az életmódbeli intervenciók – mint például a kiegyensúlyozott táplálkozás, a megfelelő fehérjebevitel és a rendszeres fizikai aktivitás – állnak a kutatások és a klinikai gyakorlat fókuszában.

Az egészséges öregedést támogató étrendi változtatások kulcsfontosságúak a fizikai és kognitív funkciók megőrzésében, valamint az életkorral összefüggő betegségek megelőzésében. Az időskorban bevezetett egészséges étrend hatékonyan támogathatja az optimális egészségi állapot és a funkcionális képességek megőrzését.

Hazai és nemzetközi felmérések alapján a kórházban, az ápolási otthonokban és az otthon kezelt, illetve ápolt betegek 15-30%-a kóros tápláltsági állapotú. A kezdetben normális tápláltsági állapotú betegek is gyógyulási esélyüket veszélyeztető helyzetbe kerülhetnek, ha kórállapotuk miatt elégtelenné válik a táplálkozásuk, és nem részesülnek megfelelő táplálásterápiában.

A hipertónia megfelelő, irányelvek mentén történő ellátása – beleértve a felismerést (diagnózist) és a terápiát (célérték elérés) is – világszerte megoldatlan kérdés.

Az izmok és csontok leépülésének megelőzése érdekében fontos a D-vitamin- és kalciumpótlás, az idős betegek antidiabetikus kezelésének megválasztásakor pedig a hatékonyságon kívül figyelembe kell venni a kezelés mozgásszervi rendszerre gyakorolt hatását is.

A segítségnyújtás és a tápláltsági állapot javítása leghatékonyabban úgy tud megvalósulni, ha a beteg állapotát megértjük, az állapot kialakulásához vezető útját megismerjük, és ezek alapján tervezzük meg a személyre szabott, egyéni tűrőképességeit szem előtt tartó táplálásterápiát.

A testtömeg legalább 10%-os csökkenése testmozgással párosulva az osteoarthritisben szenvedő elhízott betegek kezelésének alappillére, és jelentős javuláshoz vezethet a tünetekben, a fájdalomcsillapításban, a fizikai funkciókban és az egészséggel összefüggő életminőségben.

A diéta és gyógyszeres terápia mellett a mozgásterápia jelentős additív hatású, az alacsony-közepes intenzitású terhelés elégséges és effektív testsúly- és zsírtömeg-csökkentő hatást eredményez. A hosszú távú siker záloga az életmódváltás, valamint a motiváció fenntartásában rejlik.