Ha a kormány tartja az ígéretét, 150 milliárd forintot kell szánnia arra, hogy az alapellátásban dolgozó orvosok és szakasszisztensek fizetése korreláljon a bértáblákban foglaltakkal, ám a szereplők egyelőre csak folyosói pletykákból értesülnek arról, hogy mi fő valójában a minisztériumok boszorkánykonyháiban.
Az alapellátásban dolgozó szakemberek véleménye megosztott: vannak, akik szakmai okokra hivatkozva elképzelhetetlennek tartják az iskola orvosi ellátás felszámolását, mások viszont úgy vélik, nem történne tragédia, ha a házigyermekorvosok vennék át az iskolaorvosok feladatait. Már csak azért sem, mert sok helyen a szakemberhiány miatt egyébként is rájuk hárul e kötelezettség ellátása. A júniusban elfogadott salátatörvény rögzíti a teljes körű iskolai egészségfejlesztés bevezetését, valamint a népegészségügyi stratégia és a hozzá kapcsolódó akcióterv kidolgozását. E szerint kiemelt figyelmet kell fordítani az ifjúkori betegségek felismerésére, a betegségek és szövődmények kialakulásának megelőzésére, valamint meghatározottkorcsoportokban a rendszeres szűrőprogramok megvalósítására.Hogyan tovább? Mi lesz veled iskolaorvoslás?
Végső formát öltött a szakmai kollégiumról szóló új minisztériumi rendelet, amely a tervek szerint március első napjától lépne hatályba. A tárca által diktált sebességre mi sem jellemzőbb, mint hogy alig két hét alatt rajthoz kellene állnia a kollégiumot alkotó 180 fős tagozatnak, illetve a közel 600 szakembert tömörítő tanácsadó testületeknek.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?