A Qubit szerint egy amerikai tanulmány minél eddiginél hosszabb távon és minden eddiginél nagyobb mintán vizsgálta a fluorid kognitív képességekre gyakorolt hatását.
A Gélisse és munkatársai által készített történeti áttekintés azt mutatja be, hogyan vált a Lennox–Gastaut-szindróma (LGS) egy kezdetben főként EEG-alapon azonosított jelenségből napjainkra jól körülírható, elektro-klinikai epilepszia-szindrómává. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a súlyos, elesésekkel és fejlődési/kognitív romlással társuló gyermekkori epilepszia fogalma már a 18–19. századi klinikai leírásokban megjelent (pl. gyakori „drop attack”-szerű események), azonban az LGS valódi karakterizálását az EEG korszaka tette lehetővé.
Légszennyezésből származó apró szemcséket mutattak ki brit anyák méhlepényében a kutatók; a légszennyező részecskék képesek a várandós nők szervezetén áthaladva a placentát is elérni.
Norvég kutatók egy nagyszabású tanulmányban kimutatták, hogy rosszabb eredmények születnek az intelligenciateszteken az 1970-es évek óta, számol be az Origo.
Az intelligenciaszint és a képzettség olyan rizikófaktorok, amelyek egyes genetikai variánsok esetén egyértelműen befolyásolják az Alzheimer kór kialakulását, közölte az OTSZ Online.
De a tájkép, erdőrészlet és a lovak is kedvenc témái dr. Koháry Györgynek, aki nyugdíjas kabai háziorvosként ma már csak az alkotásnak szenteli az idejét. Több évtizeden keresztül nem festett, az utóbbi közel húsz év alatt azonban háromezer kép került ki a kezei közül.