A primer dysmenorrhoea gyakori, sok esetben nem diagnosztizált, de kezelhető kórállapot.

A krónikus fájdalomszindrómák kezelésében alkalmazott neuromodulációs terápiák, valamint az indikációk köre fokozatosan bővült az elmúlt 30 évben. A technológia fejlődésével számos új stimulátor eszközt, elektródatípust vezettek be.

Strukturális kardiológiai intervencióról akkor beszélünk, ha a szív anatómiáját valamilyen perkután beültethető eszközzel módosítjuk. Az ilyen jellegű intervenciók az elmúlt időszakban jelentős fejlődésen mentek keresztül, közülük több is bekerült a szakmai ajánlásokba.

A cardiális implantálható elektromos eszközök az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen mentek át. A következőkben áttekintést nyújtunk a CIED beültetés indikációs köreiről és a terápiás lehetőségekről.

A Science Advances folyóiratban megjelent
cikkben számoltak be egy új fejlesztéséről, ami egy több módszer előnyeit ötvöző gerincvelő-stimulációs fájdalomcsillapító eszköz.

Miközben a szívelégtelenség definíciója orvos-generációnként változik, abban mindenki megegyezik, hogy a diagnózis alapja a dyspnoe és az oedemaképződés észlelése.

A modern orvostudomány egyik legfiatalabb és egyben legdinamikusabban fejlődő ága a szívsebészet. Az utóbbi egy-két évtized technikai újításai pedig már lehetőséget adtak a szívsebészeten belüli legnagyobb kihívást jelentő szívelégtelen betegek szívsebészeti kezelésére is.

Az aritmiával jelentkező törékeny betegek esetén fennálló komplex klinikai állapot integrált, multidiszciplináris megközelítést igényel mind a ritmuszavarok kezelése, mind az implantálható eszközök alkalmazására hozott döntés terén.

Az ismert etiológiájú stroke egy jelentős hányadáért a pitvarfibrilláció tehető felelőssé, amely kóroki tényező lehet az ismeretlen eredetű (ún. kriptogén) stroke 25-40%-ában is. Az orális véralvadásgátló kezelés szignifikánsan hatékonyabb a thrombocyta aggregáció gátló kezelésnél a pitvarfibrillációhoz köthető stroke szekunder prevenciójában. A hatékony prevenciós lehetőségek indokolttá teszik az erőfeszítéseket olyan érzékenyebb megközelítések kidolgozására, amelyekkel jobban felderíthető a rejtett, paroxizmális pitvarfibrilláció.

A csúcstechnológiás fejlesztésekre épülő, távvezérlésű és implantálható eszközöket alkalmazó új kezelési stratégiák néhány éve még tudományos-fantasztikus elképzeléseknek számítottak – ma már valóságosak és kézzel foghatóak.