Miért kevesebb a daganatos beteg az Alzheimer-kórban szenvedők körében? A kérdés megválaszolása váratlan eredményekhez vezethet a rákkutatás területén.

Az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért kapja két amerikai és egy japán tudós.

Mivel az előrehaladott stádiumú vagy a kiújult eseteknél a kemoterápia eredményessége korlátozott, nagy várakozás övezte a biológiai terápiák bevezetését, amelyek az elmúlt 10-15 évben fokozatosan bekerültek az ellátási protokollokba.

Az egérkísérletek közben a LILRB4-et blokkoló antitesttel történő kezelése jelentősen lelassította a rák növekedését, írja a Portfolio.

Új összefüggést sikerült feltárni a krónikus stressz, az immunrendszer működése és a hangulatzavarok kialakulása között, ez pedig utat nyithat az immunrendszert megcélzó terápiák kifejlesztéséhez.

A virus fertőzések következtében kialakult neuropátiás (NP) fájdalmak a szomato-szenzoros idegrendszer károsodása következtében fellépő neuropátiás fájdalmak nagy, heterogén csoportjába tartoznak, melyek lehetnek akutak és krónikusak, érinthetik a központi és a perifériás idegrendszert vagy mindkettőt. 

A kutatók felfedezése hosszú távon a kóros állapotok – például gyulladások vagy daganatok – célzottabb kezelését is megalapozhatja.

Az ALS kialakulásának hátterét vizsgáló szegedi kutatóknak sikerült azonosítaniuk egy lehetséges terápiás beavatkozási pontot.

A Debreceni Egyetem kutatója, Szántó Magdolna sikeresen szerepelt a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának pályázatán.

Módosított piroptotikus vezikulumok beültetésével akadályozható meg az agresszív tumorok kiújulása, írja az OTSZ Online.