Amerikai kutatók megállapítása szerint a mediterrán étrend kedvező hatásai részben olyan apró, mitokondriális eredetű fehérjéknek köszönhetők, amelyek eddig rejtve maradtak a tudomány elől.

A Parkinson-kór (PK) progresszív lefolyású neurodegeneratív betegség, melynek a négy legismertebb motoros tünete a nyugalmi tremor, a rigor, a bradykinesia és a betegség későbbi stádiumaiban kialakuló tartási instabilitas. A motoros tünetek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nem motoros tünetek (NMS) is, melyek már a betegség kezdeti, prodromális szakaszában megjelenhetnek és a betegség előrehaladtával súlyosbodnak. A nem motoros tünetek felismerése és kezelése alapvető fontosságú a betegek életminőségének szempontjából.

A Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, mely évről-évre egyre nagyobb népegészségügyi és gazdasági terhet jelent a társadalmak számára. A betegségben számos motoros és nem-motoros tünet keveredik egymással, melyek jelentősen ronthatják a betegek és nem utolsósorban gondozóik életminőségét. A diagnózis mai napig elsődlegesen a motoros tünetek meglétén alapszik, habár bizonyos kiegészítő vizsgálatok a diagnosztikában segítségül lehetnek. A helyes diagnózis és a klinikai tünetek pontos ismerete az alapja a betegek megfelelő, hosszú távú és személyre szabott kezelésének.

Újabb neves magyar kutató csatlakozik az Élvonal Alapítványhoz, a Wolf-díjas Roska Botond neurobiológus, látáskutató.

Új diagnosztikai és terápiás megoldásokat fejlesztenek  olyan agyi betegségek kezelésére, mint az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és egyes ritka gyermekneurológiai rendellenességek.

A Cochrane adatbázis alapján készített szisztematikus áttekintésben a Ginkgo biloba kivonat klinikai hatékonyságát és biztonságosságát értékelték kognitív hanyatlásban és demenciában érintett személyek körében.

Egy szakirodalmi áttekintés újabb bizonyítékokkal szolgált a mikrobiom-bél-agy tengely és a kognitív károsodás közötti összefüggésekre.

Új távlatokat nyit a tiszta nikotin neurofarmakológiai kutatása: szerepe lehet az idegrendszeri betegségek terápiájában, írja a Demokrata.

Az agy és a szív kommunikál egymással a szívroham utáni felépülés ideje alatt – közli egy egérkísérlet összefoglalása alapján a Qubit.

Az elveszett vagy sérült érzékszervi funkciók helyreállításában segíthet a transzkraniális optogenetikai információtovábbítási eljárás.