A Parkinson-kór (PK) progresszív lefolyású neurodegeneratív betegség, melynek a négy legismertebb motoros tünete a nyugalmi tremor, a rigor, a bradykinesia és a betegség későbbi stádiumaiban kialakuló tartási instabilitas. A motoros tünetek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nem motoros tünetek (NMS) is, melyek már a betegség kezdeti, prodromális szakaszában megjelenhetnek és a betegség előrehaladtával súlyosbodnak. A nem motoros tünetek felismerése és kezelése alapvető fontosságú a betegek életminőségének szempontjából.

A Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, mely évről-évre egyre nagyobb népegészségügyi és gazdasági terhet jelent a társadalmak számára. A betegségben számos motoros és nem-motoros tünet keveredik egymással, melyek jelentősen ronthatják a betegek és nem utolsósorban gondozóik életminőségét. A diagnózis mai napig elsődlegesen a motoros tünetek meglétén alapszik, habár bizonyos kiegészítő vizsgálatok a diagnosztikában segítségül lehetnek. A helyes diagnózis és a klinikai tünetek pontos ismerete az alapja a betegek megfelelő, hosszú távú és személyre szabott kezelésének.

A sürgősségi differenciáldiagnózis célja a súlyos, tüneti fejfájások mielőbbi felismerése és a megfelelő ellátási út kijelölése, melynek kulcsa a részletes anamnézisfelvétel és az alapos fizikális vizsgálat.

Az európai uniós forrásból támogatott projekt célja a hazai idegtudományi kutatások és a klinikai gyakorlat összehangolása volt.

A szédülés és egyensúlyzavar a klinikai gyakorlat gyakori, heterogén eredetű tünetegyüttese. A differenciáldiagnosztika a jóindulatú perifériás kórképektől az életet veszélyeztető centrális okokig terjed, ezért strukturált megközelítést igényel. A szédülés ellátásának kulcsa a szindrómaalapú triázs, a standardizált bedside tesztek szakszerű alkalmazása, a célzott képalkotás és a bizonyítékokon alapuló, lépcsőzetes terápia. 

Az eredmények egyértelműen alátámasztják, hogy a St3gal1 glikoziltranszferáz enzim kulcsfontosságú molekuláris szabályozóként működik a depresszió kialakulásában és progressziójában.

Ahhoz, hogy minél pontosabb diagnózist lehessen felállítani, a lezajlott rohamot minél nagyobb pontossággal kell rekonstruálni, így az anamnézis, különösen a heteroanamnézis és a provokáló tényezők felderítése kiemelkedő jelentőségű.

Az egészséges öregedést támogató étrendi változtatások kulcsfontosságúak a fizikai és kognitív funkciók megőrzésében, valamint az életkorral összefüggő betegségek megelőzésében. Az időskorban bevezetett egészséges étrend hatékonyan támogathatja az optimális egészségi állapot és a funkcionális képességek megőrzését.

A PNAS folyóirat cikkében a Rockefeller University kutatói egy olyan stratégiát ismertetnek, amely megelőzheti az agyban a nem kívánt fehérjék felhalmozódását és az ezekből kialakuló fehérjeaggregátumok képződését.

Egyedülálló módon működik együtt két debreceni klinika a ritka, genetikai eredetű lipidanyagcsere-betegségek célzott kezelése érdekében.