A Lennox–Gastaut-szindróma (LGS) egy ritka, heterogén etiológiájú, gyermekkori indulású epilepsziabetegség. A rohamok kezelését a terápiarezisztencia, a következményes kognitív hanyatlás, valamint az egységes terápiás elvek hiánya is nehezíti.

A KOKI kutatócsoportja azt vizsgálta, hogy agyi sérülések esetén miként lépnek működésbe az agy fő védekezősejtjének számító mikrogliasejtek.

Az új  génterápiás beavatkozás a betegség hátterében álló progranulin-hiányt pótolja, írja az OTSZ Online.

A neuropátia a perifériás idegrendszer normál működésének megváltozása, melyet valamilyen befolyásoló tényező okoz. Számos tényező és meglévő betegség is okozhat perifériás neuropátiát, de a betegség kialakulásának második leggyakoribb oka az alkohol. Magyarországon a felnőtt lakosság 21,3 százaléka alkoholbeteg vagy magas kockázatú ivó. Az alkohol elhagyása mellett életmódbeli változtatásokra is szükség van, rendszeres mentális és addiktológiai gondozás szükséges, ideértve az önsegítő csoportokba való irányítást mind a kliens, mind a hozzátartozók számára.

A környéki idegrendszer megbetegedéseit összefoglaló néven neuropátiáknak hívjuk. A neuropátiák jóval gyakoribbak, mint a központi idegrendszer betegségei, mégis méltatlanul a neurológia „perifériáján” helyezkednek el.

Magyar kutatók megfejtették, hogy miért nem látja azt az agyunk, ami zavar bennünket, erről írtak a Nature Communications tudományos folyóiratban.

Az Alzheimer-kór és az epilepszia erősítik egymást, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egyik Lendület kutatócsoportja most kiderítheti, hogyan.

A rádiófrekvenciás ablációval történő kezelés során egyszerre megvalósítható a tumor kezelése, a gerinc stabilizálása és diagnosztikai mintavétel.

Hazánkban először a Semmelweis Egyetem plasztikai sebészei és szemészei közösen hajtották végre a speciális műtétet.

A KOKI agykutatói egy rendkívül nagy felbontású mikroszkóp segítségével feltárták, hogy mi történik az idegsejtek közötti kapcsolódási pontokon.