A finanszírozási kihívásokról és a humánerőforrás-hiányról is beszélt Tóth Gábor, a Magyar Kórházszövetség elnöke az InfoRádió műsorában.

Magyarországon becslések szerint körülbelül 150–200 ezer ember él Alzheimer-betegséggel. A kór felismerése az érintettek jelentős részénél csak előrehaladott állapotban történik meg, miközben sok esetben a diagnózis egyáltalán nem születik meg.

Az idősgondozás munkaerőpiaci helyzetéről is beszélt Nagy Viktor, az intézményesített idősgondozás szakértője a Pénzcentrumnak.

Az innovatív gyógyszergyártó cégek szakemberei felhívják a figyelmet arra, hogy nehéz hatásos készítményeket kifejleszteni a demencia gyógyszeres kezelésére. 

Világszerte három másodpercenként diagnosztizálnak valakinél demenciát, hangzott el az AIPM konferenciáján az Economx szerint.

Ha kormányt alakíthatnak, a kormánydöntéseknél négy miniszternek lesz vétójoga, az igazságügyi, a pénzügy-, a társadalompolitikáért felelős és az egészségügyi miniszternek, közli a Cívishír.

Összességében minden ágyszám annyit ér, amennyi korszerű eszköz, műszer van mellette, s amilyen a karbantartás, az ellátás, írja a Weborvos.

Az egészségügyi ellátórendszer hiányosságai miatt állította a szőnyeg szélére Magyarországot az Európai Bizottság az országjelentésben, írja az Economx.

Jóval meghaladja az összmagyar átlagot, és két éven belül az európai középértékhez közelíthet Székesfehérvár aktív idősödési indexe.

A hipertónia megfelelő, irányelvek mentén történő ellátása – beleértve a felismerést (diagnózist) és a terápiát (célérték elérés) is – világszerte megoldatlan kérdés.