2025 a magyar egészségügyben nem a várt strukturális áttörésről, hanem egy kettős folyamatról maradt emlékezetes, írja a Népszava.

A Magyar Orvosi Kamara felmérései szerint az állami egészségügyben dolgozó orvosok jövőképét alapvetően határozza meg a bizonytalanság érzete.

Várólisták, ápoló- és orvoshiány, alacsony GDP arányos egészségügyi kiadás, főleg ez volt a jellemző 2025-ben is az egészségügyre. Az Economx Sinkó Eszterrel beszélgetett.

Nem az orvosok munkamorálja áll a  köz- és magánellátás kapcsolatáról szóló diskurzus középpontjában, olvasható a Népszavában. 

Egy kiszivárgott belső levél szerint szinte minden orvos távozott a Szent Imre kórház sürgősségi osztályáról, az intézmény cáfol, közli az ATV.

A berendezés egyaránt szolgálja az oktatást, a kutatást és a betegellátást, miközben az ipari partnerekkel való kapcsolatokat is erősíti.

Az orvosok 90 százaléka a paraszolvencia kivezetését követően is lát olyan orvosoligarchákat, akiknek túlzott hatalma és befolyása torzítja az ellátórendszer működését, mert – sokszor legalizálva – csatornázzák a betegutakat a magán- és közellátás között – hangzott el a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) XXIV. Menedzsment és leadership konferenciáján kedden.

A hazai egészségügy legnagyobb kihívásairól ír könyvében Ficzere Andrea, az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója. Az Economx beszélgetett vele.

Álmos Péter, a MOK elnöke a 24.hu-nak azt mondta: a kamara és a szakszervezet közösen érte el, hogy ne alkalmazzák a rendszert.

Ahova nem szívesen mennek az orvosok és az ápolók, ott előbb-utóbb a betegek sem juthat gyógyító szolgáltatásokhoz – írja a Népszava.