Az egészségügy erős kampánytéma lesz – prognosztizálta Takács Péter egészségügyi államtitkár a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) XXXVII. Kongresszusát záró egészségpolitikai fórumon, ahol dübörgő digitalizációról, tolerálható adósságállományról és fel nem adott harcról is beszélt.
Felzárkózás helyett leszakadás történt az egészségi állapot és az egészségügyi kiadások tekintetében az elmúlt évtizedekben Magyarországon, az ágaza helyzetén a reform és kiadásnövelés együttesen javíthatna. A többletköltéshez gazdasági növekedés is kellene, ami azonban elmarad a kormány optimista becsléseitől.
Az Európai Unió Helyreállítási Alapjából (RRF) remélt 70 milliárd forintra vár az alapellátás, hogy végre funkcionálisan is működhessenek a praxisközösségek, ám Békássy Szabolcs országos kollegiális vezető háziorvos szerint jelentős forrásbevonás nélkül is lehetne néhány azonnali eredményt produkálni.
Az utóbbi évtizedekben a túlsúly és az elhízás előfordulásának meredek emelkedése következtében az elhízáshoz kapcsolódó metabolikus és szervi eltérések is megszaporodtak, nemcsak a felnőtt, de a gyermek populációban is.
Jelenleg a Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) lenne a legolcsóbb, legnagyobb hatású és leggyorsabb eredményt hozó beavatkozás az egészségügyben, ám bevezetése pénz híján akadozik – derült ki többek között az IME egészségügyi szaklap konferenciáján, ahol még a PM államtitkára is elismerte: ráférnének az egészségügyre a többletforrások.
A méhátültetés elméleti hátteréről, illetve gyakorlati megvalósításáról tartott előadást a Göteborgi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika vezetője.