Az orvos-esztétikai beavatkozások piaca az elmúlt években dinamikus növekedésen ment keresztül. A páciensek körében tapasztalható növekvő igény széles körű szolgáltatói kínálatot eredményezett: mára egészségügyi szakirányú képesítéssel rendelkező személyek (orvosok, illetőleg szakdolgozók), valamint egészségügyi szakirányú képesítéssel nem rendelkező személyek (pl. kozmetikusok) nagy számban vannak jelen a piac szolgáltatói oldalán. E sokszínűség ugyanakkor magában hordozza a bizonytalanságot is, hiszen a kompetenciahatárok elmosódása a páciensek biztonságát, valamint a kezelésekért, beavatkozásokért fennálló szakmai-, jogi- és etikai felelősséget egyaránt érinti.
Október elsején megkezdi működését a Nemzeti Népegészségügyi Központ, vezetője az országos tisztifőorvos lesz. Az erről szóló kormányrendelet a Magyar Közlöny hétfői számában jelent meg.
Bár a kampányidőszakba lépve az ágazat vezetése leginkább a pozitív híreket ismételgeti, már Zombor Gábor idejében megfigyelhető volt, hogy az egyes szakmai döntések előkészítésének feladata már nem az Egészségügyi Szakmai Kollégiumban összpontosul.
Az alapellátási törvényt 2015. július 5-én fogadta el a parlamenti többség, a szakma azóta is mindhiába várja a vonatkozó részletes szabályozást. Most úgy tűnik, a szakpolitika behozza a lemaradást, derül ki dr. Ladányi Márta helyettes államtitkár lapunknak adott interjújából.
Székely László a szaktárcától kérte a hiányzó szakmai irányelv mielőbbi kiadásának elősegítését, illetve azt, hogy addig is egységesen a meglévő szakmai ajánlásokat alkalmazzák.
Elkészült, s a kormány honlapján nyilvánosságra is hozták a fővárosi és megyei kormányhivatalok népegészségügyi hatósági ellenőrzéseinek 2016-os éves tervét.