A lakosság körében a szűrések elkerülése, a diagnózistól való félelem és a „majd elmúlik” attitűd jelenti a legnagyobb kockázatot, írja a Növekedés.hu.

A génterápia mára a klinikai gyakorlat szerves részévé vált, ám az áttörés önmagában nem jelent automatikus gyógyulást. Bár a technológiai paletta a génpótlástól a CRISPR-alapú génszerkesztésig rendkívüli módon szélesedett, a siker kulcsa továbbra is a betegkiválasztás, a biztonságosság, valamint a lehető legkorábbi időzítés.

Korábban a stroke inkább az idősek betegsége volt. Manapság viszont egyre gyakrabban fordul elő az 55 év alattiaknál – erről árulkodnak egy amerikai kutatás adatai a hvg.hu szerint.

Egyre fiatalabb korosztályt érint az emlőrák, így a szakemberek a szűrési életkor kiterjesztését és a program átvilágítását sürgetik, írja az Economx.

Bár a születéskor várható élettartam szinte teljesen visszatért a járvány előtti szintre, a jó egészségben megélt évek száma lassan áll helyre, írja a Portfolio.

A keringési betegségek egész Európában rengeteg életet követelnek, Magyarország egyes részein azonban különösen súlyos a helyzet, írja az Economx.

A Semmelweis Egyetem és a Sanofi Magyarország megújították stratégiai partnerségi együttműködésüket, segítve a klinikai kutatásokat.

Évente mintegy 600-2300 új anorexiás eset fordulhat elő, itthon, az érintetteknek nagyjából harminc százaléka jut el az ellátórendszerbe.

A tüdőfibrózis kezelésében az EB engedélye több mint egy évtized után az első új terápiás lehetőséget jelenti idiopátiás tüdőfibrózis és több mint öt év után az elsőt progresszív tüdőfibrózis esetén az Európai Unióban.

Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász az InfoRádió Aréna című műsorában arról beszélt, mi az oka a hazai mutatók kedvezőtlen alakulásának.