Lezárult a magyar idegtudomány elmúlt éveinek egyik legátfogóbb kutatási vállalása, a NAP 3.0 Nemzeti Agykutatási Program.

Vége a Hajdú-Bihar vármegyei cipős ügynek: a nyomozók 77 embert , köztük több tucat orvost gyanúsítanak vesztegetéssel és költségvetési csalással – írta a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda honlapja nyomán a 24.

Az OTSZ Online szerint kedvező eredményeket mutatott a pszilocibin rövid távú alkalmazása terápiarezisztens obszesszív-kompulzív zavarban szenvedő betegeknél.

A forgalom és fizetőképes páciensek elmaradása, az egyetemi alapítványok térnyerése kihívások elé állítja a szektort – derül ki a HVG interjújából.

Töredezett közösség a ritka betegeké, így nehéz együttesen védeniük saját érdekeiket. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) minapi konferenciáján nemcsak a diagnosztika Odüsszeiáját vették górcső alá, de az is kiderült, hogy az idei évben elkészülhet a Ritka Betegségek Regisztere, ami nem csupán az ellátásbiztonság, hanem az érdekérvényesítés sarokköve is lehet.

Személyre szabott terápiák, mesterséges intelligencia – ezek formálják ma az onkológia jövőjét világszerte. Az onkológia az egyik legdinamikusabban fejlődő orvosi terület, ahol a molekuláris diagnosztika, az immunterápiák és a való életből származó adatok egyre nagyobb szerepet kapnak. Prof. Dr. Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója és Javier Aracil Corma, az AbbVie adriai és magyarországi ügyvezetője  egy közelmúltban kötött stratégiai együttműködési megállapodás kapcsán arról beszélnek interjúnkban, hogy milyen szerepet tölthet be Magyarország a globális kutatási hálózatban, mit nyernek ebből közvetlenül a betegek, hogyan járul hozzá a klinikai kutatás az ellátás színvonalának emeléséhez, és miért stratégiai jelentőségű az intézményi-ipari együttműködés.

Az elveszett vagy sérült érzékszervi funkciók helyreállításában segíthet a transzkraniális optogenetikai információtovábbítási eljárás.

A kortizol stresszhormon fontos szerepet játszik az érzelmi jellegű emlékek kialakításában és az ilyen emlékek megőrzésében is.

Fiatal kutatók kapcsolódhatnak be a nemzetközi tudományos vérkeringésbe, így segítve a hozzáférést a legfrissebb kutatási eredményekhez.

A hálózatkutatást minden tudományterületen ki lehetne használni, hiszen egyre több adatunk van – mondta az IT Business-nek Barabási Albert-László.