Hazánk lehetne a régió gyógyturisztikai központja A legtöbb szakember szerint ugyan nem irreális hazánk gyógyturisztikai „régióközpont-álma”, valóra válásához azonban gyökeres változtatásokra lenne szükség mind a fejlesztések, mind a marketing tekintetében. Először is, tudni kellene, mennyi „gyógyturista” érkezik ma évente Magyarországra, milyen az idelátogatók korösszetétele, mennyire elégedettek a kínálattal, mit hiányolnak, mivel elégedettek. Amíg nincs erre vonatkozó felmérés, igencsak nehéz meghatározni, hol, mit érdemes fejleszteni, min kell változtatni. – Csak a gyógyszállókban eltöltött éjszakák számáról rendelkezünk adatokkal – mondta érdeklődésünkre Bozzay Andrásné, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz (GKM) tartozó turisztikai államtitkárság munkatársa. Ebből legalább annyi kiderül, hogy a kereskedelmi szálláshelyeken megforduló összes vendég 12,5 százaléka a gyógy- és wellness-szállodákat választotta. Egy másik, talán beszédesebb adat: míg az összesen több mint 80 gyógy- és wellness-szálloda évente átlagosan 60 százalékos kihasználtsággal működik, a többi hotel csak 40 százalékos teljesítményt tud felmutatni. Az adathiány ellenére már készül a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia, amely a 2004 és 2013 közötti időszak céljait, feladatait jelöli ki. Ennek keretében alakítják ki az egészségturizmusra vonatkozó koncepciót. A konkrét tervekhez meg kell várni két, most folyó kutatás eredményét. Az egyik a termálvízkészleteket vizsgálja, a másik pedig azt elemzi, mekkora a kihasználtságuk az utóbbi években épült, illetve felújított gyógyszállóknak, fürdőknek.