Négy magyar kórházban már teszt jelleggel működik az Egységes Integrált Ápolói Platform, írja a Weborvos.

A lamotriginnek a jövőben is első vonalbeli hatóanyagnak kell maradnia a fokális epilepszia kezelésében – derül ki a SANAD II vizsgálatból. Ellenben az eredmények nem támogatják, hogy a levetiracetám és a zoniszamid is első vonalbeli kezelést jelentsen.

Olvashatatlan receptek, gyógyszerelési hibák, gyógyszerkölcsönhatások, mintacsere – csak néhány azon dolgok közül, amelyek nemkívánatos eseményekhez vezethetnek a betegek ellátásakor. Ezekről és kivédésük lehetőségeiről is szó esett a II. Betegbiztonsági Konferencia első napján.

Mennyi és milyen hiba csúszik az USA betegbiztonsági szempontból vezető kórházában a műtét körüli időszakban a gyógyszerelésbe, és milyen gyakoriak az ennek következtében kialakuló nemkívánatos gyógyszerreakciók?

43 országból érkező, több mint 300 egészségügyi szakember részvételével zajlik a GS1 globális, nonprofit szabványügyi szervezet rendezésében a 28. Nemzetközi Egészségügyi Konferencia és Kiállítás Budapesten. (x)

A biztonságos gyógyszerelés fontos egészségügyi kérdés, mivel a gyógyszerelési hibák előkelő helyet foglalnak el a betegeket érő iatrogén károsodások sorában. A gyógyszerelési hibák kapcsán bekövetkezett ártalmak nem kívánt gyógyszeresemények (ADE, adverse drug event) néven ismertek. Az ADE-k előfordulását számos tényező befolyásolhatja, többek között a beteggel összefüggő jellemzők, a gyógyszermonitorozás hiánya vagy a gyógyszerrendelési hibák. A gyógyszerelési hibákkal összefüggő kórházi felvételeket elemző tanulmányok 21 és 91% közé teszik azon esetek arányát, melyek potenciálisan megelőzhetőek lennének. Az ADE-k beteggel összefüggő jellemzői közül nagy jelentőséggel bír az idősebb életkor, a női nem, a polifarmácia, a compliance hiánya és a komorbiditások fennállása (pl. kognitív diszfunkció, vesefunkció-zavar).

„Csak az nem követ el hibát, aki nem dolgozik!” (magyar közmondás)

A Medical Online háziorvos rovatának júliusi számában összefoglaljuk a laboratóriumi munka során keletkező hibák okait, ezek jelentőségét és a hibákból eredő plusz költségeket. Bemutatunk egy tajwani és egy holland tanulmányt, amelyek rávilágítanak azokra a már eddig is jól ismert tényekre, hogy az orvos-informatikai rendszer megfelelő használatával, valamint az egészségügyi ellátásban dolgozók eredményes együttműködésével számos hiba megelőzhetővé válik, ami a jelentős költségmegtakarítás mellett a betegek kezelése is hatékonyabbá vált.

A hibák minden munkafolyamat jól ismert, nem kívánt elemei. A laboratóriumi munkafolyamatok szempontjából a hibákat a keletkezésük helyének függvényében a mérés előtti, a méréshez és a mérés utáni szakaszokhoz kapcsolódó hibákra tudjuk osztani. Green éa mtsai. közleménye megbecsülte a nem megfelelő minőségű vérminták és preanalitikus folyamat során bekövetkező hibák költségeit és a betegellátásra gyakorolt kedvezőtlen hatásait. Az eredmények döbbenetesek. Az orvosi hibák több mint 1 millió plusz-károsodáshoz és 44-98 ezer halálozásos vezetnek. Ez az Egyesült Államokban a halálokok sorában a nyolcadik megelőzve ezzel az emlőrákot, a szerzett immundeficiencia szindrómát (AIDS) és a közlekedési baleseteket. Költségben kifejezve 2,4 millió kórházi ellátási többletnapot eredményeznek, mintegy 17 milliárd dollárral emelve meg a kórházi ellátási költségeket. Egy másik, a New England Journal of Medicine nevű nagyon rangos orvosi folyóiratban publikált tanulmány is igazolta, hogy a betegek 11%-a potenciálisan ártalmas míg 46%-uk pedig hiányos ellátásban részesül. 

A betegbiztonságról tartanak eszmecserét három napon át a fővárosban: az I. betegbiztonsági konferencián a szakemberek az egészségügy különböző szakterületeit érintve több szekcióban hallhatnak előadásokat.

Sokan nem tudják, hogy egy új gyógyszer tényleges kipróbálása a törzskönyvezés és forgalomba hozatal után kezdődik el.

Sokan nem tudják, hogy egy új gyógyszer tényleges kipróbálása a törzskönyvezés és forgalomba hozatal után kezdődik el.