Felzárkózás helyett leszakadás történt az egészségi állapot és az egészségügyi kiadások tekintetében az elmúlt évtizedekben Magyarországon, az ágazat helyzetén a reform és kiadásnövelés együttesen javíthatna, azonban a többletköltéshez gazdasági növekedés is kellene, ami azonban elmarad a kormány optimista becsléseitől.
Évente 2000 nőt és 1300 férfit veszítünk el két olyan daganatos megbetegedés miatt, amelyek korai szűréssel megelőzhetőek lennének. A legendásan rossz hazai részvételi arányokon a politikus „büntetéssel” javítana, mások szerint azonban nem csupán az egyén felelőssége, hogy sokan nem jutnak el a szűrővizsgálatokra.
Van az alapellátásnak van olyan szegmense, amelyet egyelőre nem sikerül megfelelően díjazni, holott a demográfiai változások és az ellátórendszer átalakítása nyomán egyre nagyobb teher nehezedik rá.
Januártól 81 kórház gazdálkodását veszi át a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF), Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár pedig forrásátcsoportosítást tervez a fekvő- és járóbeteg-szakellátás kasszáiban. Mindeközben az ágazatvezetés idei bizonyítványa nem sikerült túl fényesre az elemzők szerint.
November végén választott új vezetőséget a Magyar Orvosi Kamara (MOK), amelynek elnökségében titkárként kapott helyet Keczéry Attila zuglói háziorvos, aki – édesapja nyomdokaiba lépve – 1998-ban választotta ezt a hivatást.
A háziorvosok tevékenységének minősége, színvonala teljesen egységes indikátorokkal nem mérhető megfelelően, ám a túl sok és komplikált indikátor sem jelent megoldást.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?